• 

Cikkek bővebben

 

A NÍVÓS RENDEZVÉNYEN A HELYTÁLLÁS MARADT NEKÜNK

 

U14-U15 (’96-’95) XXXII. Jonatán Kupa (Nemzetközi Gyermeklabdarúgó Torna) – Nyíregyháza 2 helyszíne és 6 környező település

2010. 06. 24-27. (csütörtök-vasárnap)

 

4553 Apagy, Kossuth Lajos utca 53. – füves nagypálya; 4531 Nyírpazony, Ady Endre út 3. – füves nagypálya; 4440 Tiszavasvári, Liget út 4. – füves nagypálya; 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 24/A. – műfüves nagypálya; 4533 Sényő, Kossuth út 33. - füves nagypálya; 2x20 perc, 20-60 néző

 

A kupán résztvevő keret: Csordás (6) – Almási Á. Z. (5), Bálint (6), Dékány (6), Erdősi (7), Fáth (6), Fritz (6), Hőgye (5), Jobbágy (5), Ormos /csapatkapitány/ (5), Paulusz (6), Pereg (6), Tóth (5), Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (7)

 

Csütörtök

Csoportmérkőzés, „A” csoport:

 

FC Polissya Zhytomyr /ukrán/ – Tabáni Spartacus SKE     1 - 0 (0 - 0)

Gólszerző: -

 

Összeállítás: Csordás – Fáth, Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/, Erdősi, Dékány – Hőgye, Fritz – Pereg, Bálint, Jobbágy – Almási Á. Z.

Cserejátékos: Ormos /csapatkapitány/, Paulusz, Tóth

 

Hazánk egyik legnívósabb és a legnagyobb hagyományokkal rendelkező nemzetközi utánpótlás tornáján, a XXXII. Jonatán Kupán először képviseltette magát egyesületünk, ezúttal a mi csapatunk révén. Az összesen 8 korosztályban, 8 különböző országból érkező 100 csapat közül 12 együttes az 1995-ös korosztályban versenyzett. Külföldi csapatok mellett jelen volt a Magyar LSZ „C” Válogatottja (U14-es magyar labdarúgó-válogatott), a Budapesti LSZ Válogatottja, továbbá a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei LSZ Válogatottja. Szóval, tényleg egy nívós rendezvényen vettünk részt. A 4 tagú „A” csoportban első ellenfelünk az ukrán FC Polissya Zhytomyr volt. A Nyíregyházáig 1049 km-t utazó együttessel Apagy településen, 16.00-tól mérkőztünk meg. A Nyíregyházától 16 km-re található községbe a helyi szervezők révén külön autóbusszal utaztunk. Valamennyi találkozót egy játékvezető és két asszisztens dirigált, így a nyitó összecsapásunkat is. A füves játéktéren felhős, hűvös és szeles időjárási körülmények mellett megrendezett, 2 x 20 perces mérkőzésre mintegy 40 néző volt kíváncsi. Ellenfelünk igen jól képzett és agilis szemléletű játékosokból állt. Az ukrán csapat taktikai képzettségét jelzi, hogy ellenünk is, továbbá a kupa ideje alatt még más találkozókon is aktuális riválisa ellen begyakorolt szabadrúgás-variációkkal is próbálkozott. Az első félidőben nekünk adódott egy jelentősebb helyzetünk, amikor a támadó térfélen, egy szögletrúgás utáni szituációban Fritz elé került a labda. Játékosunk középről, 14-16 m-ről, jobb lábbal, nagy erővel lőtte a kapu jobb felső sarka felé, de az ukrán kapus bravúros vetődés közben hárítani tudta. A második játékrészben sokáig mezőnyjáték folyt, és érezhető volt, hogy valószínűleg egygólos összecsapásról van szó. Ez így is lett. A 37. percben, pár perccel a lefújás előtt kapituláltunk. A védekező térfélen, ellenfelünk egyik játékosa a kifelé futó védősorunk mögé beinduló társához játszotta a labdát. Óriási vitákat váltott ki ez a jelenet, hiszen erősen lesgyanús volt az indítás pillanata. A labdát kapó játékos 11-13 m-ről, jobb lábbal, a kijövő Csordás hálóőrünk felett emelt a kapunk közepébe (1 – 0). Ez a vitatott találat a vereségünkhöz vezetett. Rosszul kezdtünk, és ez kihatással volt a folytatásra is.

 

Péntek

Csoportmérkőzések, „A” csoport:

 

Tabáni Spartacus SKE – Nyíregyházi VSC-Nyírsuli I.     2 - 4 (0 - 2)

Gólszerző: Fritz, Pereg

 

Összeállítás: Csordás – Pereg, Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/, Erdősi, Dékány – Fáth, Fritz – Tóth, Hőgye, Jobbágy – Bálint

Cserejátékos: Almási Á. Z., Paulusz

 

Másodjára a kupa egyik házigazdája, a Nyíregyházi VSC-Nyírsuli I. ellen léptünk pályára. Ezúttal Nyírpazonyban került sor a mérkőzésre. A Nyíregyházától 6 km-re található település füves pályáján 10.30-tól játszottunk. A napsütéses időjárási körülmények mellett lezajlott találkozóra mintegy 60 néző volt kíváncsi. A papíron az ország egyik – mondjuk a második – legjobb helyén rangsorolt nyíregyházi csapat ellen bátran kezdeményeztünk, mert így akartuk elkerülni az állandó nyomást. Nos, ennek ellenére érvényesültek a minőségi különbségek. A 13. percben hátrányba kerültünk, miután ellenfelünk remekül kihasználta védelmünk helytelen áttolódását a védekező térfélen, jobbról-balra. Egy ügyes súlypontáthelyezés után, a védekező térfél jobb oldalán az egyik nyíregyházi játékos az alapvonal felé vezette a labdát, majd attól 4-6 m-re beadásra szánta el magát. A jó ütemben érkező társa a magas ívben a kapunk elé szálló labdát, 4-6 m-ről, zavartalanul, félmagasan középre, a gólvonalon túlra fejelte (0 – 1). Az első féldőben még egy gólt kaptunk. A 16. percben ellenfelünk egyik játékosa egy kiugratás után, a védekező térfél közepén megindult a labdával a kapunk felé. Miután Csordás kapusunk rossz ütemben mozdult ki a gólvonalról, a nyíregyházi játékosnak lehetősége nyílt arra, hogy 16-18 m-ről, jobb lábbal átemelje felette a labdát, amely végül a kapunk közepében kötött ki (0 – 2). Több találat már nem esett az első játékrészben, nem úgy a másodikban, amely 4 gólt is hozott egyenlő elosztásban. A 22. percben a védekező térfélen, a kapunk előtti kavarodás végén ellenfelünk egyik játékosához került a labda, aki 5-7 m-ről, jobb lábbal a kapunk közepébe passzolta (0 – 3). A 27. percben Pereg egy igen érdekes találattal szépített. A támadó térfél jobb oldalán Bálint ellen szabálytalankodtak, de néma maradt a játékvezető sípja. A földön maradó, és a lábát fájlaló játékosunk láttán pár másodperccel később mégis felharsant a sípszó. Rövid ellenőrzés, majd a 33-35 m-ről történő, játékvezetői labdaejtés után Pereg jobb lábbal úgy lőtte vissza a labdát a korábban, a játék megszakításának pillanatában labdát birtokló nyíregyháziak felé, hogy az nagy ívű röppálya, majd egy-két pattanás után a kapuból kint helyezkedő hálóőr mögött, középen a gólvonalon túlra jutott. Furcsa gól volt – és ellenfelünk szerint sportszerűtlen (1 – 3). A 31. percben – azt követően, hogy beszorultunk a kapunk elé – Zemplényi a büntetőterületen belül fejjel egy mentést hajtott végre. A labda viszont a kapunkkal szemben álló nyíregyházi játékos elé került. Nem sokat teketóriázott, 18-20 m-ről, jobb lábbal a bal alsó sarok felé lőtte. Sajnos, Csordás kapusunk kezei alatt „potya ízűen” jutott a gólvonalon túlra (1 – 4). A 35. percben egy korszerűnek mondható találattal „kozmetikáztuk” 2 – 4-re az eredményt. A támadó térfél jobb oldalán Bálint 33-35 m-ről végzett el szabadrúgást. A hosszú oldalra keresztbe ívelt labdára Fritz jó ütemben érkezett, és a kapuelőtér sarka környékéről, 5-7 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb oldalába passzolta (2 – 4). Az összecsapás lefújását követően, a csoportban a második vereségünket kellett elkönyvelni. A mérkőzés előzményéhez hozzátartozik, hogy Ormos csapatkapitányunk még az ukrán FC Polissya Zhytomyr elleni találkozón kapott egy rúgást a jobb lábára, és ezért nem került még a benevezett játékosok közé sem.

 

Tabáni Spartacus SKE – KS Glinik/Karpatia Gorlice /lengyel/     0 - 1 (0 - 1)

Gólszerző: -

 

Összeállítás: Csordás – Paulusz, Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/, Erdősi, Dékány – Hőgye, Fritz – Fáth, Jobbágy, Pereg – Bálint

Cserejátékos: Almási Á. Z., Tóth

 

Az „A” csoportban az utolsó mérkőzésünket Tiszavasváriban játszottuk, 17.20-tól a Lengyelországból Nyíregyházáig 318 km-t megtévő KS Glinik/Karpatia Gorlice ellen. A Nyíregyházától 28 km-re található város egyik, a Tiszavasvári SE sporttelepének füves pályáján megrendezett találkozóra hol napsütéses, hol felhős és végig szeles időjárási körülmények mellett mintegy 20 néző volt kíváncsi. Az első percekben támadólag léptünk fel, és egy-két alkalommal sikerült is eljutnunk ellenfelünk kapujának közelébe, de jelentős gólhelyzetet mégsem tudtunk kialakítani. Később, egy alkalommal előbb a keresztlécnek, majd közvetlenül utána a jobb oldali kapufának köszönhettük, hogy 0 – 0 maradt az állás.  A 17. percben már hátrányba kerültünk. A védekező térfél bal oldalán az egyik lengyel játékos, a túlságosan a felezővonal felé helyezkedő Dékány mögé könnyedén be tudott indulni a labdával, majd a büntetőterület magasságából középre ívelte. A középen érkező társa 12-14 m-ről, jobb lábbal olyan ütemtelenül találta el, hogy az egészen magasra szállva, hulló falevélhez hasonló módon került a kapunk bal felső sarkába (0 – 1). Az első félidő - a gólon kívül - egy sajnálatos sérülésről maradt emlékezetes. Egy alkalommal Zemplényi a védekező térfél közepén kapott labdát előre vezette a felezővonalon túlra, majd felívelést követően ellenfelünk egyik játékosa „beleszállt” a bal lábába. A rendkívül durva szabálytalanság után játékosunkat sokáig kellett ápolni. A félidei szünetet követően végigjátszotta a második játékrészt, de nagy fájdalmakkal. Másnap térdig érő gipszet kapott a bal lábára, ugyanis egy nyíregyházi kórházban a kezelő orvos törést állapított meg a sípcsontja végén, továbbá előre jelzett bokaszalag-sérüléseket is. Zemplényire 5-6 hetes kihagyás vár. Az összecsapáson újabb találat már nem született, így a végeredmény maradt a 0 – 1. Ezzel a vereséggel a csoportunk utolsó, 4. helyén végeztünk, így az újonnan kialakított, a 7-12. helyezésért küzdő csapatok számára fenntartott egyik, a „G” jelű csoportba kerültünk. A mérkőzés előzményéhez hozzátartozik, hogy Ormos csapatkapitányunk még az ukrán FC Polissya Zhytomyr elleni találkozón a jobb lábára kapott rúgás miatt továbbra sem került a benevezett játékosok közé sem.

 

Szombat

Csoportmérkőzések a 7-12. helyezésért küzdő csapatok számára, „G” csoport:

 

Tabáni Spartacus SKE – Szigetszentmiklósi TK-Erima     0 - 1 (0 - 0)

Gólszerző: -

 

Összeállítás: Csordás – Paulusz, Fritz, Erdősi, Dékány – Fáth, Hőgye – Ormos /csapatkapitány/, Bálint, Jobbágy – Pereg

Cserejátékos: Almási Á. Z., Tóth

 

A 3. játéknap délelőttjén, az újonnan kialakított, a 7-12. helyezésért küzdő csapatok számára fenntartott egyik, a „G” jelű csoportban, 9.00-tól a bajnokságunkból jól ismert Szigetszentmiklósi TK-Erima ellen játszottunk. A Nyíregyházán, a Nyíregyházi VSC-Nyírsuli otthonának műfüves pályáján megrendezett találkozóra szakadó esős időjárási körülmények mellett került sor mintegy 20 néző előtt. Ellenfelünk ezúttal támadóbb szellemben lépett fel, mint a legutóbbi találkozásunkkor (akkor Szigetszentmiklóson 3 - 0-ra győztünk). A játék képe felemás volt, hiszen hol nálunk, hol a szigetszentmiklósiaknál volt a labda. Mind a két fél hamar dülőre akarta vinni a dolgokat. Az első félidőben ellenfelünk egy alkalommal gólt szerzett, de a játékvezető lesállás miatt érvénytelenítette a találatot. Szóval, szabályos találat az első játékrészben nem esett. A második félidőben is folytatódott az itt is, ott is a labda látvány, és az eső talán még inkább szakadni kezdett. Az utóbbi, tehát a nagy mennyiségű víz hatása nem igazán zavart semmit, hiszen kifogástalan minőségű volt a műfüves pálya. A 28. percben egy igencsak elkerülhető találattal kerültünk hátrányba. A védekező térfél bal oldalán ellenfelünk egyik játékosa Dékány mellett nagy lendülettel tudta eltolni, majd az alapvonal közelébe vezetni, végül középre adni a labdát. A beadásra a hosszú oldalon, a kapunktól 2-4 m-re érkező társa egyetlen védőnk, illetve Csordás kapusunk zavarása nélkül, könnyedén tudta a gólvonal mögé, a jobb alsó sarokba fejelni a labdát (0 - 1). A lefújásig hiába próbáltunk még nagyobb lendülettel támadni, nem sikerült igazán veszélyes gólhelyzetet kialakítani. A végeredmény 0 - 1 lett. A mérkőzés előzményéhez hozzátartozik, hogy Zemplényi a lengyel KS Glinik/Karpatia Gorlice elleni találkozón elszenvedett sípcsonttörés és bokaszalag-sérülés miatt nem tudta vállalni a játékot, nem került a benevezett játékosok közé.

 

Tabáni Spartacus SKE – Dunaújváros FC     0 - 1 (0 - 0)

Gólszerző: -

 

Összeállítás: Csordás – Paulusz, Fritz, Erdősi, Dékány – Bálint, Hőgye – Pereg, Ormos /csapatkapitány/, Jobbágy – Fáth

Cserejátékos: Almási Á. Z., Tóth

 

A „G” csoportban a második mérkőzésünket 11.00-tól játszottuk a Dunaújváros FC ellen. A Nyíregyházán, a Nyíregyházi VSC-Nyírsuli otthonának műfüves pályáján megrendezett találkozóra zuhogó esős időjárási körülmények mellett mintegy 40 néző volt kíváncsi. Ekkorra már tudtuk, hogy kétgólos győzelem elegendő lenne ahhoz, hogy legközelebb, az utolsó összecsapásunkon a 7. helyezésért játszhassunk. Egészen hihetetlen, de ellenfelünk kispadján egy kezdő csapatnyi játékos, továbbá 2-3 fős edzői stáb foglalt helyet. A mérkőzés szinte ugyanolyan játékképet hozott, mint a Szigetszentmiklósi TK-Erima elleni találkozó, de a dunaújvárosiak labdabirtoklásban egyértelműen jobbak voltak nálunk. Ennek ellenére, az első félidőben jelentősebb gólhelyzetet nem tudtak kialakítani ellenünk. Ami probléma, hogy nekünk sem adódtak ígéretes lehetőségeink. A második játékrész felénél, a 30. percben már sokadszorra olyan hibát követtünk el, amelyet nagyobb odafigyeléssel, jobb helyezkedéssel és koncentrációval elkerülhettünk volna. A védekező térfélen, a bal oldalról végzett el ellenfelünk szögletrúgást. Az egyik dunaújvárosi játékos a kapunk előterébe jól betekert labdát mindenfajta zavartatás nélkül, 5-7 m-ről, fejjel csúsztatta a jobb alsó sarokba (0 - 1). A lefújásig több találat már nem esett, így az újabb egygólos vereségünk azt jelentette, hogy a kupa záró, 4. játéknapján az utolsó találkozónk tétje a 11. helyezés volt. Az összecsapás előzményéhez hozzátartozik, hogy Zemplényi a lengyel KS Glinik/Karpatia Gorlice elleni találkozón elszenvedett sípcsonttörés és bokaszalag-sérülés miatt továbbra sem tudta vállalni a játékot, ezúttal sem került még a benevezett játékosok közé sem.

 

Vasárnap

A 11-12. helyezésről döntő mérkőzés:

 

Kálmánháza SE – Tabáni Spartacus SKE     Elmaradt!

Versenybizottsági határozat alapján: 0 - 3!

 

A kezdő csapatba nevezett játékos: Csordás – Paulusz, Fritz, Erdősi, Dékány – Ormos /csapatkapitány/, Hőgye – Pereg, Fáth, Jobbágy – Bálint

Cserejátékos: Almási Á. Z., Tóth

 

Utolsó mérkőzésünkre, a 11-12. helyezésért vívott találkozóra Sényőn került volna sor. A Nyíregyházától 15 km-re található község sporttelepének füves pályáján a Kálmánháza SE lett volna az ellenfelünk. A szakadó esős időjárási körülmények mellett tartó várakozásunk ellenére ellenfelünk nem jelent meg időben. Mintegy 40 percet késett. Rövid intermezzo után az történt, hogy az összecsapásra nem került sor. Egy komoly rendezvényen ekkora késést egy csapat sem engedhet meg magának, így végül nem került sor a mérkőzésre. A találkozó előzményéhez hozzátartozik, hogy Zemplényi a lengyel KS Glinik/Karpatia Gorlice elleni összecsapáson elszenvedett sípcsonttörés és bokaszalag-sérülés miatt nem tudta volna vállalni a játékot, így továbbra sem volt a benevezett játékosok között. Később, a torna versenybizottsága 3 – 0-s gólkülönbséggel nekünk ítélte a találkozó 3 pontját, így a 11. helyen zártuk a XXXII. Jonatán Kupa 1995-ös korosztályának 12 csapatos mezőnyét. Egyébként, a kupáról a Nemzeti Sport, továbbá az internetes hírportálok több napon át tudósítottak.

 

 

 

 

 

 

A kupa végeredménye

 

 

U14-U15 (’96-’95) 21. bajnoki mérkőzés – Budapest

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

25. mérkőzés/26. forduló

2010. 05. 29. (szombat), 14.30 óra

 

1095 Budapest, Könyves Kálmán körút 24. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 50 néző

 

BEAC-Tabáni Spartacus SKE – Tatabányai ASK     6 - 3 (3 - 0)

Gólszerző: Pereg (2), Bálint, Fáth, Hőgye, Klacsák

 

Összeállítás: Csordás (6) – Klacsák (7), Erdősi (6), Nagy (7), Jámbor (6) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (6), Fritz (6) – Fáth (7), Hőgye (7), Jobbágy (5) – Bálint (6)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Almási Cs. (5), Pereg (7), Rendek (5)

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép „C” csoportos bajnokság 26. fordulójában az átmeneti otthonunknak számító, a Budapest IX. kerületében, a Könyves Kálmán körút. 24. szám alatt található sporttelep műfüves pályáján fogadtuk a Tatabányai ASK-t. A kora délután (14.30) megrendezett, kis túlzással „hőségben”, tehát igen meleg, napsütéses időjárási körülmények mellett zajló mérkőzésre mintegy 50 néző volt kíváncsi. Az első negyed óra igen unalmasan telt el. Ellenfelünk többet birtokolta a labdát, és bizony alkalmanként „felszisszenésre” okot adó jelenetek is lezajlottak a kapunk előtt. A 16. percben végre az egyik játékosunkban „felvillant”, hogy az addigiaknál többet is lehetne tenni a győzelemért. Nagy a támadó térfélen, a bal oldali belső hátvéd pozíciójából lendületesen előre vezette a labdát, majd ellenfelünk 2-3 játékosán túljutva már a büntetőterületen belülre jutott, ahol Zahorecz László játékvezető szerint hátulról megrángatták a mezét. Az ítélet büntetőrúgás lett. „Ügyeletes” végrehajtónk, Klacsák igen gyengén, nem igazán helyezve, félmagasan lőtte a labdát a kapu jobb oldala felé, és így az irányt jól megérző kapus hárítani tudta. Ráadásul, a kipattanó labdát Jobbágy sem tudta a kapuba lőni. A 25. percig kellett várni az első gólunkig, amely egy gyors és korszerű támadásvezetés végén esett. Nagy labdát szerzett a védekező térfél bal oldalán, majd lendületesen előre vezette, és már a támadó térfélen járva a középen várakozó Hőgyének passzolta. Középső támadó középpályásunk remek ütemben és „radar” pontossággal játszotta meg a jobb oldalon sprintben közlekedő Fáth-ot, aki „szélsebesen” előre vezette a labdát, és amikor már a büntetőterületen belülre ért, a kifutó hálóőr mellett jobb lábbal eltolta, és 7-9 m-ről, bal lábbal a kapu közepébe passzolta (1 – 0). A 25. percben Hőgye gólszerzővé lépett elő. Ismét Nagy volt az, akitől az akció indult. A védekező térfél közepén történő labdaszerzés után felívelte a labdát a támadó térfél bal oldalára kimozgó Bálintnak. Ékjátékosunk észrevette a középen magát mutató Hőgyét, és ügyesen megjátszotta. Középső támadó középpályásunk a bal oldalról befelé vezette a labdát, majd 2-3 tatabányai játékos szorongatásában lövésre vállalkozott, és 18-20 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb felső sarkába lőtte (2 – 0). Az első félidő vége előtt, a 40. percben a korábban büntetőt hibázó Klacsák is betalált. A támadó térfél jobb oldalán Fáth bedobását követően a jobb oldali szélső hátvéd posztjáról előre törő játékosunk keresztbe elindult a labdával. Amikor már a büntetőterületen belülre jutott, szinte szemben a kapuval, megállás nélkül, 12-14 m-ről, bal lábbal a kapu jobb alsó sarkába passzolta (3 – 0). Megnyugtatónak nevezhető, 3 – 0-s előnnyel vártuk tehát a második játékrészt. A folytatásban azonban egy minden tekintetben kiegyenlített félidőt láthatott a közönség. A 46. percben gólt kaptunk. A védekező térfél közepén történő indítás után, ellenfelünk egyik játékosa a belső védőink között könnyedén ki tudott törni a labdával, majd 7-9 m-ről, jobb lábbal „mattolta” Csordás kapusunkat, miután a bal keze mellett a kapu bal oldalába passzolta (3 – 1). A 48. percben a támadó térfél közepén, 16-18 m-ről Bálint végzett el közvetlen szabadrúgást. Jobb lábbal, laposan lőtte a labdát a kapu közepe felé, amely a kapust érintve került a gólvonal mögé (4 – 1). Az 52. percben Pereg 5 – 1-re módosította az állást. Bálint a támadó térfél bal oldalán lendületesen előre vezette a labdát, majd az alapvonal közeléből középre ívelte az érkező Pereg elé, aki mellel maga elé tette, majd 5-7 m-ről, jobb lábbal - ugyan kissé ütemtelenül - találta el, de pont így volt jó, mert az a földről felpattanva a kapu bal oldalában kötött ki. Az 56. percben újra kapituláltunk. A védekező térfél jobb oldalán jutottak szabadrúgáshoz a vendégek. A kapunk előterébe ívelt labdát az egyik tatabányai játékos 5-7 m-ről, jobb lábbal zavartalanul lőtte a kapunk közepébe (5 – 2). A „rövid zárlat” folytatódott, ugyanis a 61. percben még egyszer „elaludtunk”, és így egy kicsit kezdhettünk izgulni. A védekező térfél jobb oldalán, a büntetőterület magasságából a kapunk elé tekert labdára ellenfelünk egyik játékosa minden ellenállás nélkül tudott érkezni, és a kapuelőtér jobb oldali sarkáról, 4-6 m- ről, jobb lábbal, nagy erővel lőtte a kapunk jobb felső sarkába (5 – 3). A 74. percben az összecsapás záró találatát a duplázó Pereg szerezte, miután a támadó térfél jobb oldalán lendületes labdavezetéssel a büntetőterületen belülre jutott, a kapu felé keresztbe vezette a labdát, és 5-7 m-ről, bal lábbal a kapu jobb oldalába lőtte (6 – 3). Szép volt, fiúk! Az újabb győzelmünk azt jelenti, hogy már biztosan a bajnokság utolsó fordulójában dől el mindhárom érem sorsa. Az aranyéremre pályázó csapatok száma kettőre csökkent: a Tárnok-Bolha FTSE és a Budaörsi SC küzd a bajnoki címért. Nekünk viszont még matematikai esélyünk maradt a bronzérem megszerzésére az Esztergom SC-vel vívott versenyfutásban. A jövő heti, utolsó bajnoki mérkőzésünkön az aktuális 5. helyezett III. kerületi TUE UPE látogat hozzánk.

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - 7 napon belül a harmadik bajnoki mérkőzésünket játszottuk, és ezt csak azért említem meg, mert ma leginkább a 3 pontnak örülhetünk. A tavaszi idényben - még úgy is, hogy 6 gólt szereztünk - az egyik leggyengébb csapatteljesítménnyel rukkoltunk elő, és pusztán az egyéni játéktudás beli különbségekben múltuk felül a tatabányaiakat. Az erősen közepes produkció elsősorban néhány játékosom helytelen játékfelfogásából fakadt. Úgy alakultak a dolgok, hogy jövő héten, a záró fordulóban már biztosan komoly tétre menő meccset játszunk a III. kerületi TUE UPE ellen. Addig is sok a teendő: a védelemben rendezni kell a sorokat, és egy-két játékosommal el fogok beszélgetni arról, hogy a korábbi jó teljesítmények és az átmeneti sikerek senkit nem jogosítanak fel a kelleténél nagyobb „mellény” viselésére. Gratulálok minden játékosomnak!

---

EZÚTTAL IS EGY GÓLGAZDAG MÉRKŐZÉSEN SIKERÜLT GYŐZNÜNK

 

U14-U15 (’96-’95) 20. bajnoki mérkőzés – Budapest

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

Elmaradt mérkőzés pótlása > 23. mérkőzés/24. forduló

2010. 05. 26. (szerda), 17.00 óra

 

1117 Budapest, Bogdánfy utca 10. – füves nagypálya, 2x40 perc, 40 néző

 

BEAC-Tabáni Spartacus SKE – Dunakanyar SE     7 - 2 (5 - 0)

Gólszerző: Fáth (3), Jobbágy (2), Almási Á. Z., Bálint

 

Összeállítás: Pereg (6) – Klacsák (7), Erdősi (6), Nagy (6), Jámbor (6) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (7), Fritz (7) – Fáth (8), Hőgye (7), Jobbágy (7) – Bálint (7)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Csordás (6), Ormos /csapatkapitány/ (5), Rendek (5)

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép „C” csoportos bajnokság 24. fordulójában elmaradt BEAC-Tabáni Spartacus SKE – Dunakanyar SE mérkőzés pótlásának apropóján a Dunakanyar SE látogatott az otthonunkba, Budapest XI. kerületébe, a Bogdánfy utca 10. szám alatt található sporttelepre. A délelőtti esőzések miatt az igen mély talajú és sok helyen még vizes felületű füves pályán leginkább napsütéses időjárási körülmények mellett – csak az utolsó percekben volt esőzés – zajló mérkőzésre mintegy 40 néző volt kíváncsi. Akárcsak legutóbb, a Vecsési FC elleni találkozón, ezúttal is már a 2. percben megszereztük a vezetést. Hőgye a támadó térfél bal oldalán, a büntetőterület közelében kapura lövéssel próbálkozott volna, de ellenfelünk egyik játékosa elé állt, így középső támadó középpályásunk inkább keresztbe vezette a labdát, majd a jobb oldalon, a büntetőterületet határoló vonalak sarka közelében várakozó Fáth-nak passzolta. Fáth jobb lábbal végrehajtott lövő csel és apróbb igazítás után, az előtte termő vendég játékos mellett, 14-16 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába lőtte (1 – 0). A következő gól is Fáth nevéhez fűződik. A 17. percben a támadó térfél bal oldalán Jobbágy lendületesen előre vezette a labdát, utána a vele párhuzamosan a támadással előre futó Fritz-nek passzolta. Fritz okosan meglátta, és ügyesen megjátszotta a jobb oldalon várakozó Fáth-ot, aki ismét a büntetőterületet határoló vonalak sarka közeléből vállalkozott, és ezúttal még váratlanabb megoldással rukkolt elő, mint korábban. 16-18 m-ről, jobb lábbal beemelte a labdát a kissé kint helyezkedő kapus felett a kapu jobb felső sarkába (2 – 0). A 23. percben már 3 – 0-ra vezettünk, miután Jobbágy is betalált. Bálint a támadó térfél jobb oldalán, a büntetőterület közeléből élesen középre lőtte a labdát. A kapu előtt elsuhanó labdára a bal oldalon Jobbágy érkezett, és egy szentendrei játékos szorongatásában, 3-5 m-ről, jobb lábbal a kapu közepébe passzolta. A 32. percben Jobbágy megkettőzte góljai számát. Fáth a támadó térfél jobb oldalán lendületesen előre vezette a labdát, majd az alapvonal közeléből középre próbálta játszani, de az ellenfelünk egyik játékosáról lepattant, és Zemplényi elé került. Zemplényi Jobbágynak keresztbe ívelte a bal oldalra, aki a büntetőterületet határoló vonalak sarkáról, 16-18 m-ről, jobb lábbal beívelte a kint helyezkedő hálóőr felett a kapu bal felső sarkába (4 – 0). Az első félidő utolsó találatát Fáth szerezte, aki így mesterhármast ért el. A támadó térfél jobb oldalán, 23-25 m-ről, jobb lábbal beívelte a labdát az ismételten kint helyezkedő kapus felett a kapu felső részébe úgy, hogy az középen, közvetlenül a keresztléc alatt vágódott a hálóba (5 – 0). Az első félidőben több gól már nem született. A második játékrészben először megint mi találtunk be. A 44. percben Bálint a támadó térfél bal oldalán igen erőszakosan, két vendég játékos szerelési kísérletén is túljutva betört a labdával a büntetőterületen belülre, és igen kisodródott helyzetből, 5-7 m-ről, jobb lábbal a kijövő hálóőr bal keze mellett a kapu bal oldalába passzolta (6 – 0). Az 53. percben Almási Á. Z. szerezte az utolsó gólunkat. A támadó térfél közepén Fritz indította egy remek labdával. Almási Á. Z. a megkapott labdát bevezette a büntetőterületen belülre, majd a kifutó kapus előtt jobb láb külső csüdjével eltolta, és 11-13 m-ről, jobb lábbal a kapu közepébe passzolta (7 – 0). A találkozó utolsó 20 perce nem rólunk szólt. Ennek eredményeként a 65. percben szépítettek a szentendreiek. Még a támadó térfélen veszítettünk labdát, és egy gyors kontratámadás végén ellenfelünk egyik játékosa a védekező térfél jobb oldalán, már a büntetőterületen belülről, 14-16 m-ről jobb lábbal lövésre szánta el magát. Az ívesen szálló labda a kapunk bal felső sarkában kötött ki (7 – 1). A 72. percben újra kapituláltunk. Az egyik vendég játékos a védekező térfél bal oldalán, az alapvonal közeléből igen erősen középre lőtte a labdát, amely a kapunk előtt ide-oda pattogott, még a kapufát is érintette, és ahelyett, hogy felszabadítottunk volna, az egyik szentendrei játékos eszmélt előbb, és 2-4 m-ről befejelte a jobb alsó sarokba (7 – 2). Ami minket illett, 7 – 0-s vezetésünk után még jó néhány gólhelyzetünk volt. Leginkább Bálint foghatta a fejét, aki nem egy alkalommal csak az utolsó pillanatban döntött rosszul. Sőt, a lefújás előtti percekben a támadó térfél közepén, mintegy 31-33 m-ről elvégzett közvetlen szabadrúgása után a kapu bal oldali kapufájának és a keresztléc találkozási pontján csattant a labda. Az összecsapás krónikájához hozzátartozik, hogy a 21. percben Hőgye az ellenfél visszahúzásáért sárga kártyás figyelmeztetésben részesült. 7 – 2 lett a végeredmény, és leszámítva a mérkőzés utolsó 20 percét, örülhetünk, hogy pár napon belül másodszor sikerült egy igen nagy különbségű győzelmet elérnünk. Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Az első félidőben a szentendreiek kapuja előtt szinte minden sikerült. Igen magas szinten működött a csapatjátékunk, játékosaim bátran vállalkoztak, meglepő megoldásokat választottak. Többszörösen meglett ennek a jutalma, hiszen a második játékrészt 5 – 0-s vezetéssel kezdtük. A folytatásban igen hamar tovább növeltük az előnyt, és az 53. percben már 7 – 0 volt az eredmény. Amit viszont a mérkőzés utolsó 20 percében tettünk, nos, az számomra elfogadhatatlan. Átadtuk a kezdeményezést a vendégeknek, amikor meg nálunk volt a labda, egyénieskedtünk, önzőbbnél önzőbb megoldásokat választottunk. Furcsa, amit mondok, de a jövőre nézve talán jót tett nekünk, hogy a Dunakanyar SE kétszer is megbüntette a fegyelmezetlenségeinket. Nem értem, ha van valami, ami több mint egy félidőn át jól működik, akkor azt a második játékrész végére miért kell „sutba dobni”! A bajnokságban a csapatokon kívül olykor van még egy nagy ellenfelünk: önmagunk. Gratulálok minden játékosomnak!

---

"GÓLESŐ" VECSÉSEN: KILENCSZER VOLTUNK EREDMÉNYESEK

 

U14-U15 (’96-’95) 19. bajnoki mérkőzés – Vecsés

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

24. mérkőzés/25. forduló

2010. 05. 22. (vasárnap), 12.00 óra

 

2220 Vecsés, Dózsa György út 37. – füves nagypálya, 2x40 perc, 40 néző

 

Vecsési FC – BEAC-Tabáni Spartacus SKE     0 - 9 (0 - 4)

Gólszerző: Bálint (5), Almási Á. Z., Hőgye, Klacsák, Pereg

 

Összeállítás: Pereg (6) – Klacsák (8), Erdősi (7), Nagy (8), Jámbor (7) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (7), Fritz (5) – Fáth (7), Hőgye (7), Jobbágy (5) – Bálint (9)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Csordás (6), Ormos /csapatkapitány/ (6), Rendek (5)

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép „C” csoportos bajnokság 25. fordulójában, a sorsolás szeszélye folytán a tavaszi idényben utoljára, összességében harmadszor látogattunk idegen környezetbe, Vecsésre. Az elmúlt hétvégén a hatalmas esőzések miatt mérkőzés nélkül maradtunk – akkor a Dunakanyar SE ellen nem léphettünk pályára –, de ezúttal az időjárás kegyes volt, és semmi akadálya nem akadt a Vecsési FC otthonában megrendezésre kerülő találkozó létrejöttének. Maga az összecsapás a déli harangszóval egy időben kezdődött, és hol fülledt meleg, napsütéses, hol záporos időjárási körülmények, illetve egy játékvezető és egy asszisztens közreműködése mellett zajlott. A mintegy 40 néző érdeklődő szemei előtt sorra kerülő mérkőzést biliárdasztal simaságú, első osztályú, pazar minőségű gyepszőnyegen játszották a felek. Álomba illően indult számunkra a találkozó, hiszen már a 2. percben vezetéshez jutottunk. Fáth a felezővonalat elhagyva, a támadó térfél jobb oldalán remek labdával ugratta ki a középen felé helyezkedő Bálintot, aki hatalmas induló sebességgel labdavezetésbe kezdett, előbb lerázta magáról a védőjét, majd a büntetőterület közelébe ért, és 16-18 m-ről, jobb láb külső csüdjével, a kifutó kapus mellett a kapu bal alsó sarkába lőtte (0 – 1). A következő percekben voltak helyzetek itt is és ott is. Egy alkalommal leginkább csak a szerencsének köszönhettük, hogy ellenfelünk nem egyenlített ki. A 23. percben többszörös „csiki-csuki” után Hőgye szerzett gólt. A támadó térfél jobb oldalán előbb Klacsák Fáth-ot játszotta meg, utána Fáth sarokkal Hőgyét, ezt követően Hőgye az oldalvonal mellett beinduló Klacsákot, majd Klacsák rövid labdavezetés után a büntetőterületen belülre helyezkedő Bálintot. Bálint apró ütemet kivárt, majd az időközben a szintén a büntetőterületen belülre érkező Hőgyének passzolta a labdát, aki több hazai játékos szorongatásában a kapu felé tört vele, és 5-6 m-ről, jobb lábbal, kifordított csípő mozdulat közben, félmagasan a kapu bal oldalába juttatta (0 – 2). A 32. percben az összecsapás egyik legszebb támadásvezetése végén a játékvezető Bálint neve mellé újabb találatot könyvelhetett el. Nagy a védekező térfélről, a bal oldali belső hátvéd pozíciójából egyénileg vezette előre a labdát, majd a támadó térfél bal oldalán helyezkedő Hőgyét játszotta meg. Hőgye az egyik vecsési játékos kicselezése után visszapasszolta a labdát a bal oldalon előre futó Nagynak, aki lendületes labdavezetés után, a büntetőterület magasságából remekül centerezte középre, és az érkező Bálint 11-13 m-ről, jobb lábbal, állítgatás nélkül a kapu jobb oldalába lőtte (0 – 3). Nem sokkal ellenfelünk középkezdése után, a 33. percben Bálint önmaga harmadik gólját is megszerezte. A támadó térfél bal oldalán, 28-30 m-ről, jobb lábbal lövésre szánta el magát. A kissé kint helyezkedő hálóőr felett, a kapu keresztléce alatt hullott be a labda a gólvonal mögé (0 – 4). Több találat már nem született az első félidőben, így magabiztosnak mondható, négygólos előnnyel várhattuk a második játékrészt. Az újabb 40 perc is hasonlóan indult, mint az első, mármint abból a szempontból, hogy igen hamar, már a 42. percben Bálint ismét góllal örvendeztette meg a közönséget. A támadó térfél bal oldalán az egyik hazai játékos túl röviden passzolta haza a labdát a kapusnak, így az ott termő ékjátékosunk „elcsente” azt, és ügyesen a kapus mellett úgy tolta el balra, hogy ugyan igen kisodródott helyzetből, de 2-4 m-ről, bal lábbal be tudta gurítani a kapu jobb alsó sarkába (0 – 5). Az 52. percben Bálint, mint előkészítő jeleskedett. A támadó térfél bal oldalán remekül játszotta tisztára magát a labdával, és jó ütemben passzolta a középen előre törő Klacsáknak, aki a büntetőterületen belülre érve, igen szűken a jobb lábáról átvette a bal lábára, és apróbb tolás után, 12-14 m-ről, jobb lábbal a kapu bal oldalába juttatta (0 – 6).  Az 55. percben Bálint ötödszörre is gyakorolhatta a gólörömöt. A támadó térfél bal oldalán, igen kisodródott helyzetből, 20-22 m-ről végzett el közvetlen szabadrúgást. A jobb lábbal erőteljesen meglőtt labdája a kissé kint helyezkedő hálóőr felett jutott a kapu bal felső sarkába (0 – 7).  A 60. percben Bálint a jobb oldalról végzett el szögletrúgást. Pontos labdával „találta meg” a büntetőterületen belülre érkező Almási Á. Z.-t, aki 5-7 m-re a kaputól a földre lefejelte, és így az pattanás után jutott a kapu bal oldalába (0 – 8). A 79. percben Pereg állította be a 0 – 9-es végeredményt. A védekező térfélről Erdősi ívelte fel a labdát a támadó térfél közepén álló Almási Á. Z.-nek, aki a második félidőre a kapusposztról a mezőnybe kerülő Pereg elé fejelte a labdát. Bal oldali támadó középpályásunk lendületes labdavezetés után, 12-14 m-ről, jobb lábbal az eldőlő kapus mellett a kapu bal oldalába passzolta (0 – 9). Az összecsapás krónikájához hozzátartozik, hogy Pereg a 69. percben az ellenfél buktatásáért sárga kártyás figyelmeztetésben részesült. A bajnokságban az eddigi legnagyobb különbségű győzelmünket értük el! Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Kifogástalan, pazar minőségű volt a pálya, és ez a tény nagyon feldobta a játékosaim hangulatát. Egyértelműen a csapat érdeme a győzelem, de talán senki nem vet meg érte, ha kiemelem, hogy Bálint 5 góllal és 3 gólpasszal járult hozzá a 0 – 9-es végeredményhez! A siker résztvevői joggal örülhetnek annak, hogy a bajnokságban az eddigi legnagyobb különbségű győzelmünket értük el, és közben egyszer sem kapituláltunk. Furcsa kettősség kavarog bennem, mert az elmúlt időszakban a Vecsési FC a táblázat első három helyezettjétől csupán egy-két góllal kapott ki. Emellett az összesített gólszerző lista jelenlegi 3. helyezettjét – Bálinttal holtversenyben – is a vecsésiek adják. Mi mégis könnyedén győztünk. Nem tudok felhőtlenül örülni, mert úgy érzem, a nagy lendületben feladtuk a védekezés-szervezési alapelveinket. Ilyen hibát legközelebb nem követhetünk el! Gratulálok minden játékosomnak!

---

SZIGETSZENTMIKLÓSON SEM "BOTLOTTUNK"

 

U14-U15 (’96-’95) 18. bajnoki mérkőzés – Szigetszentmiklós

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

22. mérkőzés/23. forduló

2010. 05. 09. (vasárnap), 11.00 óra

 

2310 Szigetszentmiklós, Sport utca 8. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 60 néző

 

Szigetszentmiklósi TK-Erima – BEAC-Tabáni Spartacus SKE     0 - 3 (0 - 1)

Gólszerző: Bálint (2), Klacsák

 

Összeállítás: Csordás (6) – Klacsák (7), Erdősi (7), Nagy (8), Jámbor (7) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (8), Fritz (6) – Fáth (6), Hőgye (6), Pereg (6) – Bálint (8)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Jobbágy (7), Rendek (-), Tóth (6)

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép „C” csoportos bajnokság 23. fordulójában, a tavaszi idényben másodszor látogattunk idegen környezetbe, ezúttal Szigetszentmiklósra. Az első vendégszereplésünk a tavasszal Esztergomban nem sikerült jól, ugyanis eddigi egyetlen idei bajnoki vereségünket szenvedtük el a határ menti településen (2 – 0-ra kikaptunk). Szóval, már csak ezért is – amolyan plusz motivációs faktorként – volt tétje az NB II-es felnőtt csapattal rendelkező egyesület otthonában való fellépésünknek. A mérkőzésre a Czakó utcában található sporttelepről indultunk 7.30 körül – külön erre az alkalomra bérelt luxus busszal. 8.30 táján már meg is érkeztünk Szigetszentmiklósra. Az U13-as párunknak előttünk, 9.30-kor kezdődött a találkozója. A „kicsik” összecsapása után 11.00-kor léptünk mi a műfüves játéktérre. A magyar viszonylatban rendkívül kulturált sporttelep harsogott a rigmusoktól. Leginkább az U13-as fiúk remek hangulatot teremtettek, végig szurkolták az egész meccset. Maga a mérkőzés hol felhős, hol napsütéses időjárási körülmények, illetve egy játékvezető és két asszisztens közreműködése mellett igen lendületes, és leginkább brusztos első perceket hozott. Rövid ideig tartó mezőnyjáték után jeleztük, hogy győzni szeretnénk, és ennek érdekében a saját kapuja elé szorítottuk az ellenfelünket. Sorra alakítottuk ki a veszélyesebbnél veszélyesebb gólhelyzeteket, de hol a pontatlanságunk, hol pedig a hazaiak kapusának bravúros védései miatt az első fél órában egyszerűen nem tudtunk betalálni. Bálint, Hőgye, Klacsák, Pereg és Zemplényi előtt is igen ígéretes lehetőség adódott – némelyiküknél nem is egy –, de gól nem született. Volt olyan alkalom, amikor Pereg próbálkozása után a labda előbb a jobb, majd a bal oldali kapufát is érintve nem jutott a gólvonalon túlra. Már-már úgy tűnt, hogy 0 – 0-val vonulnak a felek a félidei szünetre, amikor a 39. percben Bálint találata révén megszereztük a vezetést. A 33. percben Pereg hátsérülése miatt csereként a bal oldali támadó középpályás pozíciójába érkező Jobbágy volt az előkészítő. A támadó térfél bal oldalán, a felezővonaltól nem messze remek labdával ugratta ki a középről kimozgó Bálintot, aki lendületes labdavezetés után, 14-16 m-ről, jobb lábbal, igen kisodródott helyzetből, a kifutó kapus bal keze mellett a kapu bal alsó sarkába lőtte a labdát (0 – 1). Nagy gól volt! A házi gólfelelősünk ennél jobbkor nem is találhatott volna be, hiszen a szigetszentmiklósiak középkezdését követően a játékvezető véget vetett az első játékrésznek. A második félidőben - apróbb kilengésektől eltekintve - a játék képe nemigen változott: a szigetszentmiklósiak térfelén, illetve kapujuk előtt igen sokat volt a labda, Csordás kapusunknak viszont alig-alig akadt dolga. A 64. percben Bálint újabb találata felszabadítólak hatott. Zemplényi a támadó térfél közepén remek mélységi átadással hozta játékba ékjátékosunkat, aki már a büntetőterületen belül kissé hosszan tolta meg a labdát, de utolérte, és 12-14 m-ről, jobb lábbal átemelte a kifutó hálóőr felett a kapu közepébe (0 – 2). A 72. percben a begipszelt hüvelykujjal játszó Klacsák is betalált. Ezúttal a támadó térfél jobb oldalán ismét Zemplényi „tálalt” elé egy remek labdát. Jobb oldali szélső hátvédünk a büntetőterületen belülre érve, ott keresztbe vezetve a labdát, ellenfelünk egy-két játékosának ügyes kicselezését követően szembe került a kapuval, és 11-13 m-ről, bal lábbal a kapu jobb alsó sarkába lőtte (0 – 3). A hazaiak a második játékrészben csupán egyszer alakítottak ki veszélyes helyzetet a kapunk előtt, de ekkor a játékvezető kapustámadás miatt nekünk ítélt szabadrúgást. A találkozó krónikájához tartozik, hogy a 74. percben Zemplényi reklamálásért, a 78. percben Jobbágy labdaelrúgásért, míg a 81. percben Erdősi szabálytalan szerelésért sárga kártyás figyelmeztetésben részesültek. A lényeg azonban a végeredményben rejlik: 0 – 3. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi idény folyamán már nem csak hazai, hanem idegen környezetben is tudtunk győzni. Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Nagyon feszült hangulatú, iramosnak nevezhető és kemény ütközésekkel tarkított mérkőzést játszottunk. A küzdelem mellett olykor az igen szép számú közönséget tapsra késztető momentumaink is akadtak. Több játékosom nem egy alkalommal a hasznosat a széppel is össze tudta kötni – itt elsősorban a védővonalból egyéni akcióval a játékba történő belépésekre, illetve a végjátéknál mutatott megoldásokra gondolok. Idegen környezetben 3 gólt szereztünk, és egyet sem kaptunk, úgyhogy van okunk az örömre. Köszönöm az U13-as korosztálynak a végig hangos biztatást! Ez sokat segített nekünk az izgalmasabb percekben. Gratulálok minden játékosomnak!

---

ISMÉT 4 GÓLT SZEREZTÜNK, VISZONT EGYET SEM KAPTUNK

 

U14-U15 (’96-’95) 17. bajnoki mérkőzés – Budapest

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

20. mérkőzés/21. forduló

2010. 04. 25. (vasárnap), 12.00 óra

 

1117 Budapest, Bogdánfy utca 10. – füves nagypálya, 2x40 perc, 40 néző

 

BEAC-Tabáni Spartacus SKE – Csepel HC ’94     4 - 0 (2 - 0)

Gólszerző: Bálint (2), Almási Á. Z., Jobbágy

 

Összeállítás: Csordás (7) – Klacsák (7), Erdősi (7), Nagy (7), Jámbor (7) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (7), Fritz (7) – Pereg (6), Hőgye (7), Jobbágy (6) – Bálint (7)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (-), Almási Cs. (6), Paulusz (-), Rendek (6)

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép „C” csoportos bajnokság 21. fordulójában a Csepel HC ’94 látogatott az otthonunkba, Budapest XI. kerületébe, a Bogdánfy utca 10. szám alatt található sporttelepre. A füves pályán már-már nyárias, igen meleg időjárási körülmények mellett zajló mérkőzésre mintegy 40 néző volt kíváncsi. Igen hamar, már a 6. percben gólnak örülhettünk. Fritz még a védekező térfélről, a felezővonal közeléből remek labdával ugratta ki a középen, a csepeli védők mellől ellépő és beinduló Bálintot, aki lendületes labdavezetés után, kissé ütemtelenül, 14-16 m-ről, jobb láb külső csüdjével a kifutó kapus bal keze mellett a kapu közepébe gurította a labdát (1 – 0). Az első félidő további részében ellenfelünk igen sok helyzetet alakított ki a kapunk előtt. Leginkább az egyik támadójuk, a 14-es számú, Csonka nevű játékos adott rengeteg feladatot a védelmünknek és Csordás kapusunknak, de volt olyan szituáció is, amikor a kapufának, illetve a szerencsének köszönhettük, hogy megmaradt a vezetésünk. Nekünk is adódtak ígéretes gólhelyzeteink, egyszer például Hőgye a támadó térfélen, egy bal oldali szögletrúgást követően, a büntetőterületen belülről, 10-12 m-ről kapáslövéssel próbálkozott, és a labda nem sokkal a kapu mellett hagyta el a játékteret. A 37. percben sikerült növelni az előnyünket. Nagy a felezővonal környékéről, már a támadó térfélen végzett el szabadrúgást, és a nagy ívben a büntetőterületen belülre szálló labdát a keresztbe futó Jobbágy a kapunak háttal állva, 10-12 m-ről, csúsztatva fejelte a kapu közepébe (2 – 0). A csapatok a második játékrész nagyjából első felét úgy töltötték el, hogy igazán jelentős események nem történtek a pályán. Azt is mondhatnánk, hogy ebben a periódusban kissé unalmas volt a játék képe. Leginkább csak Hőgye újabb, ezúttal a bal oldali kapufát eltaláló lövése volt egy olyan momentum, amelyet a nézősereg tapssal jutalmazott. A 73. percben Bálint ismét betalált. Almási Á. Z. a támadó térfél jobb oldalán lendületesen előre vezette a labdát , majd az alapvonal közeléből középre gurította. Az érkező Klacsák erős lövését a kapus hárította, de a labda közben felfelé pattant róla. Bálint ott termett, és 5-7 m-ről a kapu bal oldalába fejelte (3 – 0). A 76. percben Almási Á. Z. előkészítőből gólszerzővé lépett elő. Fritz a támadó térfél közepéről történő lendületes labdavezetés után előbb a hálóőrbe lőtte a labdát. A kapusról kipattanó labdát a közelben lévő Almási Cs. élesen visszalőtte a kapu előterébe, és az érkező Almási Á. Z. nagyon ügyesen, 5-7 m-ről, jobb láb külső csüdjével a kapus jobb keze mellett a kapu jobb oldalába „pörgette” (4 – 0). Tekintettel arra, hogy a hátralévő percekben Csordás bemutatott egy védést, így ugyanannyi gólt szereztünk, mint legutóbb a Soroksár SC ellen, de ezúttal egyet sem kaptunk. Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Ahogyan arra előzetesen számítottam, a Csepel HC ’94 alaposan megnehezítette a dolgunkat. Úgy érzem, a nagy különbségű győzelmünk ellenére, ezt a 3 pontot nehéz volt megszerezni. Leginkább az első félidőben a 14-es számú, Csonka nevű játékosnak a kapunkra rendkívül veszélyes játéka nagyfokú koncentráció és rengeteg védekezési feladat elé állította gyakorlatilag az egész csapatot. A gólok eloszlása nagyon jóra sikeredett, hiszen az első játékrész kezdetén vezetést szereztünk, majd még a szünet előtt növeltük az előnyt. A második félidőben tartani tudtuk az eredményt, míg a 73. és 76. percben szerzett újabb találatokkal izgalommentessé tettük a lefújás előtti perceket. Gratulálok minden játékosomnak!

---

A VÉGÉN IZGULHATTUNK, DE A LÉNYEG, HOGY GYŐZTÜNK

 

U14-U15 (’96-’95) 16. bajnoki mérkőzés – Budapest

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

19. mérkőzés/20. forduló

2010. 04. 18. (vasárnap), 10.30 óra

 

1095 Budapest, Könyves Kálmán körút 24. – füves nagypálya, 2x40 perc, 50 néző

 

BEAC-Tabáni Spartacus SKE – Soroksár SC     4 - 3 (3 - 0)

Gólszerző: Fritz, Jobbágy, Klacsák (büntetőből), Pereg

 

Összeállítás: Csordás (6) – Klacsák (7), Erdősi (8), Nagy (9), Jámbor (7) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (7), Fritz (8) – Pereg (7), Hőgye (7), Jobbágy (7) – Bálint (8)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Dékány (6), Paulusz (-), Péczely (-)

 

Ismét új „hazai” pályához kellett alkalmazkodnunk, és utólag elmondhatjuk, hogy sikerült. A kronológiai sorrend szerint említjük, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép „C” csoportos bajnokság 20. fordulójában a Soroksár SC-t fogadtuk. Az eredeti elképzelések szerint ellenfelünket a tavaszi új otthonunkban, Budapest XI. kerületében, a Bogdánfy utca 10. szám alatt található sporttelep füves pályáján fogadtuk volna. Pénteken azonban kiderült, hogy az egész heti esőzések miatt az illetékesek csapatunkat nem engedik fel a játéktérre. Ezáltal másik, alkalmi otthon után kellett nézni, és így végül Budapest IX. kerületében, a Könyves Kálmán körút 24. szám alatt található sporttelepre esett a választás. Korábban, ezen a sporttelepen sikerült legyőzni a Tárnok-Bolha FTSE-t, csakhogy akkor a műfüves pályán. Ez alkalommal azonban a füves pályán, napsütéses, tavaszias hőmérsékletű időjárási körülmények mellett, mintegy 50 néző előtt veselkedtek egymásnak a felek (a változások miatt az eredetileg kitűzött 12.00 helyett 10.30-tól). Szinte rögtön a kezdés után Bálint előtt egy hatalmas ziccer helyzet adódott, de ékjátékosunk nagyon gyenge megoldást választott, így elmaradt a gól. Az tény, hogy egyenetlen és mély volt a talaj, bár ezek csak kifogások. A 4. percben egy kisebb fajta intermezzo, pontosabban Zubovics Dávid játékvezető szüneteltette az összecsapást. Ekkor vette észre, hogy a szögletzászlók hiányoznak a pályáról. A pótlás nagyjából 5 percet vett igénybe, de utána már tényleg a játéké lett a főszerep. Az első mintegy 25 percben volt még több veszélyes gólhelyzetünk – egyszer például Jámbor a támadó térfél bal oldalán, már a büntetőterületen belülre kerülve a kapufát is eltalálta –, de nem tudtunk betalálni. A vendégek is többször veszélyeztették a kapunkat, több szögletet is elvégezhettek, ráadásul egy alkalommal a kapunk keresztlécén csattant a labda. A 27. percben végre gólnak örülhettünk egy büntetőrúgás után. Az előzménye az volt, hogy a támadó térfél bal oldalán Jobbágy remek ütemben ugratta ki a labdával a beinduló Hőgyét, akit a büntetőterületen belülre érve, a második csele után hátulról buktattak. A vétkesnek járó sárga kártya kiosztását követően Klacsák állt oda a büntetőpontra lehelyezett labda mögé. Higgadtan, jobb lábbal a kapu jobb oldalába passzolta a labdát (1 – 0). A 32. percben a támadó térfél bal oldalán közvetett szabadrúgáshoz jutottunk. A 26-28 m-ről elvégzett rúgás Jobbágy nevéhez fűződik, de az élesen a kapu előtere felé érkező labdába Fritz 12-14 m-re a kaputól fejjel beleért. A tovább szálló labda megpattant a kapus előtt, majd a kapu bal oldalában landolt (2 – 0). Érdekes találat volt, az biztos! A mérkőzés kétségtelenül legszebb és egyben parádés gólja a 40. percben esett. A támadó térfél közepén, 18-20 m-re a kaputól közvetlen szabadrúgáshoz jutottunk. Ismét Jobbágy állt oda a labda mögé, majd jobb lábbal, erőből, „radar pontossággal” a kapu jobb felső sarkába lőtte (3 – 0). Elismerő tapsvihar követte a találatot. Az első félidő gyakorlatilag ezzel a góllal zárult. A második játékrész számunkra rosszul indult. A 45. percben 3 – 1-re módosult az állás. A védekező térfél közepén ellenfelünk szabadrúgáshoz jutott. A sorfalunkon elakadó labdát nem tudtuk elrúgni, és végül az ott termő soroksári játékosok egyike a társától hozzá passzolt labdát 5-7 m-ről a kapunk jobb alsó sarkába lőtte. A 48. percben Pereg találata feledtette a korábbi hibánkat. Nagy ügyesen hozta fel a labdát a védekező térfél jobb oldalán, majd Klacsáknak passzolta, aki remek labdával ugratta ki a támadó térfél jobb oldalán beinduló Pereget. Jobb oldali támadó középpályásunk lendületesen a büntetőterületen belülre vezette a labdát, és igen kisodródott helyzetből, 5-7 m-ről, jobb lábbal, a kijövő hálóőr bal keze mellett, félmagasan a kapu közepébe lőtte (4 – 1). Ekkor nem sokan gondolhatták, hogy a folytatásban még veszélybe kerül a 3 pont. Nos, a vendégek az 50. percben ismét betaláltak. A védekező térfél bal oldalán ellenfelünk egyik játékosa előre vezette a labdát, majd középre gurította, és az érkező társa szabadon, zavartalanul, 5-7 m-ről bepasszolta a kapunk bal oldalába (4 – 2). A 70. percben újra kapituláltunk. A védekező térfél jobb oldalán az egyik soroksári játékos 2-3 védőnket átjátszva, a büntetőterületen belülre érve, 5-7 m-ről, spiccel talált be a kapu jobb oldalába (4 – 3). A hátralévő percekben alaposan meg kellett izzadnunk azért, hogy a hármas sípszó után örülhessünk a 3 pontnak. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy a 31. percben Bálint reklamálásért, az 56. percben Zemplényi mezhúzásért, míg a 78. percben Fritz az ellenfél javára megítélt szabadrúgás elvégzésének késleltetéséért sárga kártyás figyelmeztetésben részesültek. Összességében, elmondhatjuk, hogy simább is lehetett volna a győzelmünk, de a lényeg, hogy megvan a 3 pont. Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Ugyanakkora előnyre tettünk szert az első félidőben, mint legutóbb a Budaörsi SC ellen. 3 – 0-val vártuk a második játékrészt, és még így is aggódnunk kellett a 3 pont miatt. Át kell gondolnom, mi lehet az oka annak, hogy ami egy félidőn át működik, az a második játékrészre már kevés. Annak örülök, hogy bátor támadójátékot vállaltunk fel, és végül nem kellett csalódni. A közönség 7 gólt láthatott, ráadásul Jobbágy szabadrúgásgólja élményszámba ment. Amit külön kiemelnék, hogy nálunk volt néhány átlagon felüli teljesítmény! Gratulálok minden játékosomnak!

---

A CSAPATMUNKA SIKERE: LEGYŐZTÜK A LISTAVEZETŐT!

 

U14-U15 (’96-’95) 15. bajnoki mérkőzés – Budapest

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

18. mérkőzés/19. forduló

2010. 04. 11. (vasárnap), 12.00 óra

 

1117 Budapest, Bogdánfy utca 10. – füves nagypálya, 2x40 perc, 40 néző

 

BEAC-Tabáni Spartacus SKE – Budaörsi SC     3 - 1 (3 - 0)

Gólszerző: Bálint (2), Klacsák (büntetőből)

 

Összeállítás: Pereg (6) – Klacsák (8), Erdősi (7), Nagy (8), Jámbor (7) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (7), Fritz (7) – Fáth (7), Hőgye (7), Jobbágy (7) – Bálint (8)

Cserejátékos: Csordás (-), Dékány (6), Ormos /csapatkapitány/ (7), Paulusz (-), Rendek (-)

 

Bemutatkoztunk legújabb hazai pályánkon, a Budapest XI. kerületében, a Bogdánfy utca 10. szám alatt található BEAC-sporttelep füves pályáján. A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép ”C” csoportos bajnokság 19. fordulójában az aktuálisan 1. helyezett Budaörsi SC volt az ellenfelünk. Az olykor napsütéses, olykor viszont esős, tavaszias hőmérsékletű és igen párás időjárási körülmények mellett zajló találkozóra mintegy 40 néző volt kíváncsi. Az első percektől kezdve igen agilis, bátor, támadó felfogású játékot mutattunk be. Gyakorlatilag, nekiestünk a budaörsieknek. Már az 5. percben magunkhoz ragadtuk a vezetést. Bálint a támadó térfélen, a büntetőterület határán megszerezte a labdát az egyik vendég játékostól, majd rövid labdavezetést követően, 10-12 m-ről, jobb lábbal a kifutó kapus mellett, a kapu jobb alsó sarkába lőtte (1 – 0). Szinte percenként jutottunk ellenfelünk kapujának közelébe. A 13. percben a felezővonal környékén Klacsák elszánta magát, és a jobb hátvéd pozíciójából megindulva a labdával, remek egyéni akcióba kezdett a támadó térfélen. Több budaörsi játékos között végig szlalomozott, majd  már csak a büntetőterületen belül sikerült megállítani, de szabálytalanul. Az egyik vendég játékos hátulról összerúgta a lábait, így buktatás miatt büntetőhöz jutottunk. Az ítéletet maga a sértett hajtotta végre. Klacsák jobb lábbal, félmagasan lőtte a labdát a kapu jobb oldalába (2 – 0). A 2 – 0-s vezetést követően sem álltunk vissza, hanem továbbra is nyomást gyakoroltunk ellenfelünkre. Az eredmény a 32. percben egy újabb gól lett. A védekező térfélről előre ívelt labdára gyakorlatilag az egész csapatunk „rástartolt”. A budaörsi játékosok ettől zavarba jöttek. A bal oldalon Jobbágyhoz került a labda, aki azt a felé futó Bálintnak passzolta. Támadónk az átvételt követően gondolt egyet, és 16-18 m-ről, jobb lábbal a kapujából kint helyezkedő hálóőr felett ellőtte a labdát. Az igen látványos, átemelős mozdulat vége az lett, hogy a kapu közepében landolt a labda (3 – 0). Több találat már nem esett az első félidőben. A második játékrészben már nem volt olyan erőteljes a letámadásunk, hogy azzal szinte végig a saját kapuja elé szegezzük a vendégeket, de több ziccer helyzetet így is ki tudtunk alakítani. Az 52. percben ellenfelünk szépíteni tudott. A védekező térfélen, a büntetőterületen belül Erdősi kezezett, és a játékvezető büntetőt ítélt. Pereg kapusunk nem tudta hárítani a jól célzott, a kapu bal oldalába lőtt labdát (3 – 1). A kisebb-nagyobb időeltolódással beérkező csere játékosaink friss erejének köszönhetően az összecsapás hátralévő időszakában még jónéhányszor a budaörsi kapu közelébe kerültünk, és ezzel szemben csupán egyszer akadt jelentősebb veszély a mi kapunk előtt. A végeredmény 3 – 1 lett, amely dicséretes azért, mert a táblázoton előttünk álló, ráadásul azt vezető csapatot sikerült legyőzni! Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Ritkán fordul elő, hogy egy edző a játékosaival a hét közben gyakorolt dolgokat közvetlenül a következő mérkőzésen viszont látja. A fiúk az első félidőben maradéktalanul betartották az előzetes kéréseimet. A héten eltervezett stratégiát csapat szinten tudtuk érvényesíteni. A találkozó alatt taktikailag több játékhelyzetet is úgy reagáltunk le, amellyel ellenfelünk térfelén nem egyszer nagy zavart keltettünk. Az első játékrész végére akár 6-7 góllal is vezethettünk volna. A második félidőben a korábban saját magunk által diktált tempótól már kissé elfáradtunk, de - apróbb kilengésektől eltekintve - végig a kezünkben tartottuk az irányítást. Összességében, megérdemelt győzelmet értünk el az aktuálisan 1. helyezett Budaörsi SC ellen! Azon mindenképpen dolgoznunk kell, hogy ne csak egy játékrész erejéig tartson ki a lendületünk! Gratulálok minden játékosomnak!

---

A TÖREKVÉSEINK EZÚTTAL KEVÉSNEK BIZONYULTAK

 

U14-U15 (’96-’95) 14. bajnoki mérkőzés – Esztergom

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

Előrehozott mérkőzés: 17. mérkőzés/18. forduló

2010. 04. 02. (péntek), 11.00 óra

 

2500 Esztergom, Gőzhajó utca 3. – füves nagypálya, 2x40 perc, 50 néző

 

Esztergom SC – BEAC-Tabáni Spartacus SKE     2 - 0 (1 - 0)

Gólszerző: -

Sárga kártya: Fritz

 

Összeállítás: Csordás (5) – Klacsák (6), Erdősi (6), Nagy (5), Jámbor (5) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (6), Fritz (6) – Pereg (4), Hőgye (4), Dékány (5) – Bálint (5)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (4), Jobbágy (4), Ormos /csapatkapitány/ (5), Rendek (5)

 

Az iskolai tavaszi szünet első napjának délelőttjén Esztergomba látogattunk azzal a céllal, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép „C” csoportos bajnokság 18. fordulójából előrehozott mérkőzésen megállítsuk a tavasszal még veretlen Esztergom SC-t. Budapestről, a Czakó utcai pálya mellől a párunkkal, az U13-as korosztállyal együtt, a külön erre az alkalomra bérelt autóbusszal 8.40 körül indultunk, és 10.00 körül érkeztünk a határ menti településre. Ennek a találkozónak a külön érdekessége, hogy 2009. szeptember 5-én (szombat 10.00) elmaradt a rossz időjárási körülmények miatt. Később, 2009. november 21-én (szombat 16.00) aktuális ellenfelüket a pályaválasztói jog felcserélésével Budapesten fogadtuk (akkor 0 – 0 lett a végeredmény), így most tavasszal ismét az esztergomiak voltak a pályaválasztók. Ami az összecsapást illeti, 11.00-kor, borús, igen hűvös időjárási körülmények mellett veselkedtek egymásnak a felek mintegy 50 néző előtt. Az igen rossz minőségű, több helyen mély talajú füves pályán az első percekben fontos szituációkban hibáztunk. Egy alkalommal, a támadó térfélen Zemplényi adott be egy labdát a jobb oldalról. A tökéletesen középre lőtt labdát Bálint középről, 4-6 m-ről, centiméterekkel fejelte a kapu jobb oldali kapufája mellé. Nem sokkal ezt követően, a 6. percben gólt kaptunk. A védekező térfélen, a büntetőterületen belülre érkező labdát röviden és középre szabadítottuk fel, az érkező hazai játékosnak viszont sikerült mellre vennie, majd 18-20 m-ről belőnie a kapunk jobb alsó sarkába (1 – 0). Az első félidő hátralévő részében sokkal többet birtokoltuk a labdát, de kevés volt az ötletesség és a vállalkozó kedv, így igazán veszélyes gólhelyzetet nem is tudtunk kialakítani. A második játékrész elején helyenként már „felcsillant a remény”, hogy sikerül kiegyenlítenünk, de igazi átütőerő továbbra sem volt a játékunkban. Csapatunk edzője, Wágner Ádám, folyamatos cserékkel (Almási Á. Z., Jobbágy, Ormos és Rendek) próbált némi frissességet vinni a támadásainkba, továbbá a 4 védős rendszerről 3 védősre álltunk át, így Nagy is feljebb léphetett. A 60. percben mégis ellenfelünk növelte az előnyét. A védekező térfél közepén védőink között kilépett az egyik esztergomi játékos, aki a bal oldalon felfutó társát játszotta meg les gyanús szituációban. A labdát kapó játékos 7-9 m-ről a kapunk bal alsó sarkába passzolta a labdát. A hátralévő, nagyjából 20 percben leginkább szabadrúgásokból szépíthettünk volna, de egyik pontrúgásunkban sem volt pontosság. A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy a 46. percben Fritz lökdösődésért sárga kártyás figyelmeztetésben részesült. Szóval, 2 – 0-s vereséget szenvedtünk a táblázat jelenlegi 2. helyezettjétől.

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Bálint első percekben kimaradt, fejjel végrehajtott próbálkozása, és a nem sokkal azt követően, a 6. percben kapott gól teljes mértékben meghatározta a további játékunkat, sajnos. A hátrány tudatában jó ideig nem váltottunk ritmust, amikor meg rájöttünk, hogy az addig mutatott teljesítményünk kevésnek bizonyul, a játékosság helyett a brusztolást és a kapkodást választottuk. A második félidőben a beérkezett cserejátékosok adtak ugyan némi lendületet a csapatnak, de az esztergomiak 60. percben elért újabb találata eldöntötte a 3 pont sorsát. Ma leginkább a középpályás játékunk volt gyenge, és a rossz minőségű talajhoz is képtelenek voltunk alkalmazkodni. Nem szabad sokáig csüggedni, ugyanis jövő héten az aktuális 1. helyezett Budaörsi SC-t fogadjuk. Addigra 100%-ig koncentrált és motivált, önmaga és csapata tudásában biztos, vállalkozó kedvű játékosokat szeretnék pályára küldeni, mert csak ily’ módon sikerülhet újabb meglepetést okoznunk!

---

LEGYŐZTÜK AZ EDDIG VERETLEN TÁRNOK-BOLHA FTSE-T

 

U14-U15 (’96-’95) 12. bajnoki mérkőzés – Budapest

Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "C" csoport

Elhalasztott mérkőzés pótlása: 14. mérkőzés/15. forduló

2010. 03. 26. (péntek), 17.30 óra

 

1095 Budapest, Könyves Kálmán körút 24. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 50 néző

 

BEAC-Tabáni Spartacus SKE – Tárnok-Bolha FTSE     2 - 1 (0 - 0)

Gólszerző: Bálint, Pereg

 

Összeállítás: Pereg (7) – Klacsák (7), Erdősi (7), Nagy (7), Jámbor (7) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (6), Fritz (7) – Jobbágy (6), Hőgye (6), Fáth (7) – Bálint (7)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Csordás (7), Ormos /csapatkapitány/ (6), Paulusz (-)

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép ”C” csoportos bajnokság számunkra tavaszi nyitó mérkőzésén rögtön a mezőny egyik legerősebb csapatával, a Tárnok-Bolha FTSE-vel kerültünk szembe. A 15. fordulóból elhalasztott találkozó pótlására átmeneti otthonunkban, a Budapest IX. kerületében, a Könyves Kálmán körút 24. szám alatt található műfüves pályán került sor mintegy 50 néző előtt. A hivatásos játékvezető és asszisztensei jelenlétében megrendezett összecsapás tavaszias időjárási körülmények mellett zajlott, az első félidőben még napfényben, a második játékrészben már mesterséges világítás alatt. Maga a mérkőzés az első percekben a mi részünkről apróbb-nagyobb helyzetekkel indult. Az mindenképpen pozitívumként említhető meg, hogy támadólag léptünk fel, és esetenként 3-4 játékosunk is felért a kapu elé. A tét nyomása azért mind a két fél játékán meglátszott. Az első félidő második szakaszában néhány veszélyes percet kellett átélnünk, de vagy a védőink, vagy Pereg kapusunk mindig menteni tudtak, illetve 1-2 alkalommal a szerencse is mellénk szegődött. Azt azért elmondhatjuk, hogy Fáth és Jobbágy révén olyan ígéretes akcióink is voltak, amelyek végén nagyobb elszántsággal magunkhoz tudtuk volna ragadni a vezetést. Gól azonban nem esett az első játékrészben. A második félidőre csapatunk edzője, Wágner Ádám egy nem igazán szokványos cserére szánta el magát. Pereg kapusunkat a jobb oldali támadó középpályás pozíciójába tolta fel, míg a kispadról beküldte másik kapusunkat, Csordást, aki Jobbágy helyére érkezett. Szerencsére, bejött a húzás, ugyanis a 45. percben Pereg betalált. Klacsák még a védekező térfélről, a jobbhátvéd posztjáról lendületesen előre vezette a labdát. A támadó térfél közepén lecselezett 2-3 játékost, majd a büntetőterületen belülre ért. Ekkor ellenfelünk egyik védőjéről a labda az odaérkező Pereg elé pattant, aki apróbb állítgatás után, 12-14 m-ről, jobb lábbal a kissé kint helyezkedő kapus mellett a kapu jobb alsó sarkába lőtte (1 – 0). Az előny tudatában kissé idegessé váltunk, a vendégek pedig jobban belelendültek. Az 51. percben a tárnokiak a védekező térfélen, a bal oldalról végeztek el szögletrúgást. Az élesen a kapunk elé érkező labdára a 15-ös mezszámú csapatkapitány lendületesen ráfutott, és 3-5 m-ről, zavartalanul, nagy erővel a kapu közepébe fejelte (1 – 1). A hátralévő időszakban nagyobb erőket mozgósítottunk, Almási Á. Z. és Ormos is beálltak, szóval nem adtuk fel annak a lehetőségét, hogy megszerezzük a 3 pontot. A 75. percben a támadó térfél jobb oldalán közvetlen szabadrúgáshoz jutottunk. Bálint állt oda a labda elé, és 36-38 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb felső sarkába lőtte. Nem mindennapi gól volt, az biztos (2 – 1)! Az utolsó percek éveknek tűntek, Csordásnak több alkalommal is le kellett húznia a labdát, de végül sikerült az, ami eddig a bajnokságban egy csapatnak sem: legyőztük az eddig veretlen Tárnok-Bolha FTSE-t! Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Szinte minden előjel ellenünk szólt: a múlt héten, az utolsó felkészülési mérkőzésen csúnyán kikaptunk, a csapat körüli hangulat sem az „egeket verdeste”, néhány játékosomat pedig úgy kellett „összedrótozni” a találkozó előtt. Sokat tettünk azért, hogy a sors is visszaadjon valamit abból, amit 2009 augusztusában elvett tőlünk. Pereg kihozatala a kapuból ezúttal bejött, de szükség volt arra is, hogy a remekül védő Csordás állt a helyére. A meccs után óriási volt az öröm a pályán, majd később az öltözőben! Nagyon örülök, hogy büszkén mondhatjuk: sikerült legyőzni az ez idáig a vesztett pontokat tekintve 1. helyezett és veretlen Tárnok-Bolha FTSE-t! Gratulálok minden játékosomnak!

---

INTŐ JEL - ROSSZUL SIKERÜLT A "FŐPRÓBA"

 

U14-U15 (’96-’95) 10. felkészülési mérkőzés – Budapest

2010. 03. 20. (szombat), 12.00 óra

 

1143 Budapest, Tatai út 3/B. – vörös salakos nagypálya, 2x40 perc, 30 néző

 

Budapesti VSC – Tabáni Spartacus SKE     3 - 0 (2 - 0)

Gólszerző: -

 

Összeállítás: Pereg (5) – Jobbágy (4), Erdősi (5), Nagy (5), Jámbor (5) – Fritz (6), Hőgye (6) – Klacsák (4), Ormos /csapatkapitány/ (4), Dékány (4) – Bálint (6)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (4), Almási Cs. (4), Paulusz (4), Péczely (4)

 

A Budapesti VSC Tatai úti sporttelepén, az igen rossz állapotban lévő vörös salakos pályán játszottuk a 2009-2010-es szezonban a 10., és egyben az utolsó felkészülési mérkőzésünket. A 12.00-kor kezdődő találkozónak kellemes, tavaszias hőmérséklet mellett, mintegy 30 néző előtt veselkedtek egymásnak a felek. Az első percekben próbáltunk játékra törekedni, de hamar szembesülnünk kellett mindazzal, hogy egyrészről a talaj, másfelől ellenfelünk harcias, „pimasz” stílusa megnehezíti majd a dolgunkat. A 8. percben a kék-sárgák edzőjének nagyvonalú játékvezetése, illetve a határozatlanságunk ahhoz vezetett, hogy hátrányba kerültünk. A védekező térfél közepén az egyik hazai játékos – a finoman szólva – erősen les gyanús helyzetben kapott átadás után teljesen szabadon vezette a labdát a büntetőterületünkön belülre, majd 7-9 m-ről a kapunk jobb alsó sarkába passzolta (1 – 0). Nem sokkal később Hőgye „csattanós” válasza érkezhetett volna, de a távolról, 16-18 m-ről megeresztett lövése a keresztlécről a mezőnybe pattant vissza. A 39. percben a védekező térfél bal oldalán jutott szabadrúgáshoz ellenfelünk. Igen jól sikerült az ítélet-végrehajtás, ugyanis a labda a kapunk keresztlécét találta el, majd az onnan felfelé pattant. A kék-sárga játékosok a lepattanó labdával az ott tétlenkedő védőinket ügyesen kijátszották, majd az egyikük rövid labdavezetést követően a jobb oldali kapufától 3-5 m-re, igen kisodródott helyzetből a kapunk jobb alsó sarkába „pöckölte” a labdát (2 – 0). Az első félidőben több gól már nem esett, így igen kellemetlen, hátrányos helyzetből várhattuk a második játékrészt. Csapatunk edzője, a 45. és 61. perc között 4 cserét is végrehajtott, de az eredmény, és igazából a mutatott játék sem változott pozitív irányban. Próbálkoztunk ugyan, de igazán jelentős gólhelyzet csak Bálint előtt adódott, és az is kimaradt. Amikor már úgy tűnt, 2 – 0-s vereséget szenvedünk, a 79. percben, a védekező térfél bal oldalán ellenfelünk egyik játékosa lövésre szánta el magát. A zavartalan előkészülete után, 18-20 m-ről „bevágta” a labdát a kapunk jobb alsó sarkába (3 – 0). Nagy különbségű vereséget szenvedtünk, de talán időben jött a „kijózanítás”, mert a rosszul sikerült, intő jelként felfogható „főpróba” után még van pár nap helyre rázódni a Tárnok-Bolha FTSE elleni bajnoki mérkőzésig.

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Amikor a pénteki edzést követően megemlítettem a játékosaimnak, hogy a Budapesti VSC ellen végül nem a füves, hanem a vörös salakos pályán fogunk játszani, fancsali arckifejezéseket láttam, és elégedetlenkedő hangokat hallottam. Körülbelül, ilyen is volt a mutatott játékunk. Úgy tűnt, mintha a Vasas Labdarúgó Akadémia (U14-U15) elleni felkészülési találkozó után, illetve a Tárnok-Bolha FTSE elleni bajnoki összecsapás előtt mindenkinek csak egy „púp lenne a hátán” ez a meccs. Úgy gondolom, ez így nincs rendjén. Azt azért hozzáteszem, függetlenül attól, hogy az eddigi 43 mérkőzésünkön a mostani 3 – 0-s vereség volt a legnagyobb különbségű, nincs igazi jelentősége. A legfontosabb, hogy jövő hét péntekig „rendezzük a sorokat”, a hiányzó, illetve sérült játékosaink térjenek vissza, és mindannyian – edzők és játékosok egyaránt – felelősségteljesen gondoljuk át, miben kell változtatni, illetve mit kell tenni az előttünk álló bajnoki találkozókig, a várva várt sikerek elérése érdekében!

---

NEM TUDTUNK ÉLNI A KÉTGÓLOS ELŐNNYEL

 

U14-U15 (’96-’95) 9. felkészülési mérkőzés – Budapest

2010. 03. 12. (péntek), 16.00 óra

 

1026 Budapest, Pasaréti út 11-13. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 40 néző

 

Vasas Labdarúgó Akadémia (U14-U15) – Tabáni Spartacus SKE     3 - 2 (0 - 2)

Gólszerző: Hőgye, ellenfél öngólja

 

Összeállítás: Pereg (7) – Klacsák (7), Erdősi (6), Nagy (7), Jámbor (6) – Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (6), Fritz (6) – Fáth (6), Hőgye (6), Dékány (6) – Bálint (7)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (5), Csordás (6), Jobbágy (5), Ormos /csapatkapitány/ (-), Rendek (-)

 

A budapesti Pasaréti Sportcentrumban került sor a 2009-2010-es szezonban csapatunk 9. felkészülési mérkőzésére. A Vasas Labdarúgó Akadémia (U14-U15) elleni találkozóra igen hideg, szeles, télies időjárási körülmények mellet mintegy 40 néző volt kíváncsi. Ellenfelünk vegyes összetételben, U15-ös és U14-es korosztályú játékosokkal vágott neki az összecsapásnak. Az már az első 10 percből kiderült, hogy a technikailag és taktikailag is magas szinten képzett együttes ellen nem lesz könnyű dolgunk. Az előbbiektől függetlenül, a 14. percben egy szépen kivitelezett akció végén vezetéshez jutottunk. Bálint a támadó térfél közepéről kijátszotta a labdát a jobb szélen beinduló Fáth elé, aki lendületes labdavezetés után, már az alapvonal közeléből a középen, a rövid oldalra érkező Hőgyét játszotta meg. Hőgye állítás nélkül, 7-9 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába pörgette a labdát (0 – 1). Örömünk a 23. percben fokozódott, ugyanis egy „ajándékba kapott” találattal növeltük az előnyünket. A támadó térfél jobb oldalán egy ártalmatlan, 16-18 m-ről történő hazaadásnál – talán a nagy szél miatt – hibázott a hazai hálóőr, ugyanis az előtte megpattanó labda a jobb lábáról a saját kapujában kötött ki (0 – 2). Pereg kapusunknak az első félidőben bőven volt feladata, egyszer például egy szabadrúgást követően bravúrral hárított. Az első játékrész lefújása előtti percekben ugyanakkor egy remek ellentámadás végén Zemplényi ziccer helyzetben vétett. A második félidőben a némiképp átalakított piros-kék csapat már egyértelműen átvette az irányítást. A 44. percben egy butaság miatt kaptunk gólt. A védekező térfélen Erdősi középre passzolta a labdát, azt megszerezte az egyik hazai támadó, és rövid labdavezetés után, 14-16 m-ről „mattolta” az újonnan beálló Csordás kapusunkat. Ez a gól felesleges aggodalmat teremtett a védelmünk és középpályás sorunk szintjén. A 66. percben a Vasas Labdarúgó Akadémia (U14-U15) egy remek egyéni teljesítményt követően kiegyenlítette az állást. A védekező térfél közepén ellenfelünk egyik támadója a megkapott labdával 3 védőnk szorongatásából kiszabadulva be tudott fordulni a kapunk felé. Végül, 12-14 m-ről, bal lábbal sikerült bepasszolnia a labdát a bal alsó sarokba (2 – 2). Úgy tűnt, döntetlennel zárul az összecsapás, de a 73. percben kapott góllal kikaptunk. A védekező térfél bal oldalán ellenfelünk egyik játékosa a labdával a védőink mögé került, majd 6-8 m-ről, jobb lábbal a kapunk jobb alsó sarkába lőtte (2 – 3). Kár azért, hogy a kétgólos előnnyel nem tudtunk élni, de összességében, igazából csak bosszankodásra van okunk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Úgy érzem, az első félidőben megérdemelten vezettünk 2 góllal, sőt, Zemplényi lábában volt a harmadik találatunk is. Az nem vitás, hogy ellenfelünk egyénileg és csapat szinten is – nézhetjük a technikai-taktikai bázist, vagy akár a csapatjátékot – jóval előttünk jár, de a labdarúgás nem egy pontozásos sportág, hanem gólra játsszák. Ezért is bosszant, hogy akkora előnyt, amelyet az első játékrészben megteremtettünk, a másodikban nem tudtunk megtartani. A hazai csapat edzője jó néhány poszton változtatott a második játékrészre, és én is alakítgattam az összeállításon (egyfelől kényszerűségből, másfelől azért, mert felkészülési mérkőzésről volt szó), de nem szeretem a kifogásokat, 3 gólt nem szabadott volna kapni! Apró megjegyzés még, hogy 2 középső támadóval hatékonyabbak lehetnénk, de hol a másik csatárunk..? Bosszantó vereséget szenvedtünk, azonban nem is olyan rossz ezt kimondani a Vasas Labdarúgó Akadémia (U14-U15) elleni találkozó után.

---

BÁTOR TÁMADÓJÁTÉK, NAGY GÓLOK, MAGABIZTOS GYŐZELEM

 

U14-U15 (’96-’95) 8. felkészülési mérkőzés – Felcsút

2010. 03. 07. (vasárnap), 11.00 óra

 

8086 Felcsút, Fő utca 174-176. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 20 néző

 

Bicskei TC (U16) – Tabáni Spartacus SKE     2 - 6 (1 - 3)

Gólszerző: Bálint (4), Fáth, Sütő /büntetőből/

Sárga kártya: Fáth

 

Összeállítás: Pereg (-) – Fritz (6), Erdősi (6), Nagy (7), Jámbor (6) – Hőgye (6), Zemplényi /csapatkapitány-helyettes/ (7) – Fáth (6), Sütő (6), Jobbágy (6) – Bálint (8)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Csordás (6), Paulusz (6), Rendek (6)

 

A 2009-2010-es szezonban csapatunk 8. felkészülési mérkőzésére Felcsúton, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia műfüves pályáján került sor. Ellenfelünk a Felcsúttól 12, 4 km-re található Bicske település U16-os korosztályú csapata volt. A találkozó előzményeként, a budapesti 9.00-s indulást követően Bicskére utaztunk átöltözni, majd onnan autóztunk a felcsúti műfüves játéktérhez. A mintegy 20 néző előtt megrendezésre kerülő összecsapás hol hóesés, hol napsütés mellett zajlott. Maga a játék jól indult, hiszen bátran, kezdeményezően léptünk fel, sőt, több kecsegtető gólhelyzetet is kialakítottunk. Az első 15 percben a bicskeiekhez nem is nagyon került a labda, ám a 16. percben jött a „hidegzuhany”. Gyakorlatilag az egyetlen jelentősebb ellentámadásból hátrányba kerültünk. Ellenfelünk egyik játékosa a védekező térfél jobb oldalán mögénk tudott kerülni, majd remekül centerezett a középen érkező társának, aki a félmagasan beérkező átadást 5-7 m-ről a kapunk jobb alsó sarkába helyezte (1 – 0). A bekapott gól után „magasabb sebességi fokozatba” kapcsoltunk, és ennek már a 24. percben meglett az eredménye. Fáth a támadó térfél jobb oldalán lendületesen vezette előre a labdát, majd az alapvonal közeléből középre ívelte. Sütő érkezett a beadásra, de az előtte álló védő kézzel beleütött a labdába. A mérkőzést dirigáló edző, egyben játékvezető ítélete büntető volt. Sütő ítéletvégrehajtóként higgadtan, jobb láb belső csüdjével a kapu bal felső sarkába lőtte a labdát (1 – 1). A 25. percben előkerült a sárga kártya is, amelyet Fáth kapta, miután az egyik bicskei játékost megsértette egy ellene elkövetett szabálytalanság miatt. A 26. percben megszereztük a vezetést. Fritz a védekező térfélről, a jobb hátvéd pozíciójából indulva egészen a felezővonal közeléig vezette a labdát, majd megjátszotta a középről a jobb oldalra kilépő Bálintot. Ékjátékosunk „lerázva” magáról a védőjét, egészen a büntetőterület határáig vezette a labdát, és 14-16 m-ről, jobb lábbal a kijövő kapus mellett a kapu jobb alsó sarkába lőtte úgy, hogy az a kapufa tövéről vágódott a gólvonal mögé (1 – 2). A 37. percben növeltük az előnyünket. A támadó térfél bal oldalán, egészen közel az alapvonalhoz, ellenfelünk egyik játékosa buktatta Jobbágyot. A megítélt szabadrúgást Sütő 18-20 m-re a kaputól, de csupán 3-5 m-re az alapvonaltól okosan, jobb lábbal a hosszú oldali kapufához ívelte. A hátrafelé mozgó kapus már csak belepaskolni tudott a labdába, amely az ott termő Fáth elé esett, aki 1-3 m-ről, jobb lábbal a kapu bal oldalába passzolta (1 – 3). Az első játékrészben több találat már nem született. A második félidő leginkább Bálint mesterhármasáról marad emlékezetes. Kifejezetten szép gólokkal örvendeztette meg csapatát, a szurkolókat és önmagát. Az 50. percben egy jól felépített támadás végén talált a kapuba. Almási Á. Z. a támadó térfél bal oldaláról a büntetőterület előtt, középen érkező Sütőhöz passzolta a labdát, aki a balra kimozgó Bálintot játszotta meg. Támadónk az átvétel közben lefordult a védőjéről, és 12-14 m-ről, ezúttal bal lábbal a kapu bal felső sarkába lőtte a labdát (1 – 4). A 62. percben Zemplényi volt az előkészítő, ugyanis a támadó térfél közepén a második vonalból érkező Bálintnak lövésre készítette vissza a labdát, aki átvétel után, 28-30 m-ről, jobb lábbal a kapujából kissé kint álló hálóőr felett a kapu bal felső sarkába lőtte. A kapus a labdához ujjheggyel ugyan hozzá tudott érni, de menteni már nem tudott (1 – 5). A 73. percben a bicskeiek szépítettek. A védekező térfél jobb oldalán ellenfelünk egyik játékosa szabadon vezethette a labdát a kapunk felé. Sajnos, alaposan lemaradtunk róla, így a gólvonalat elhagyó, menteni próbáló Csordás kapusunknak már nem sok esélye maradt a hárításra, pedig 12-14 m-re a kapunktól ledőlve szerette volna útját állni az agilis támadónak. 12-14 m-ről kaptunk gólt, miután Csordás jobb keze mellett a kapunk jobb oldalába gurult a labda (2 – 5). A 74. percben Bálint beállította a végeredményt. A támadó térfél közepén Rendek okosan készítette vissza a labdát az érkező Bálintnak, aki 16-18 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába lőtte. Azt is mondhatnánk, úgy, ahogy az a „nagy könyvekben meg van írva”. Parádés gól volt (2 – 6)! Soha rosszabb meccset!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - A mérkőzés 16. percében úgy kerültünk hátrányba, hogy ellenfelünk addig még csak a kapunk közelébe sem jutott. Utólag azt mondom, nem baj, hogy így alakult. Ez egy olyan szituációt teremtett, amely nem visszavetette játékosaimat, hanem "dacot" idézett elő bennük. A széles pálya kedvezett nekünk, és a múlt heti, halovány támadójátékunknak ma nyoma sem volt. Mind a 6 gólunk nagyon tetszett, persze, elfogult vagyok. Bálint elemében volt, négyszer is betalált, de mindebben ugyanakkora szerep jutott a társainak, akik rendre felértek mellé, és remek labdákkal szolgálták ki. A kapott gólok bosszantanak, mégsem akarok telhetetlen lenni. Gratulálok minden játékosomnak!

---

CSUPÁN EGYETLEN GÓL DÖNTÖTT

 

U14-U15 (’96-’95) 7. felkészülési mérkőzés – Budapest

2010. 02. 28. (vasárnap), 10.00 óra

 

1124 Budapest, Csörsz utca 2-4. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 30 néző

 

Újbuda TC – Tabáni Spartacus SKE     1 - 0 (0 - 0)

Gólszerző: -

 

Összeállítás: Pereg (7) – Klacsák (7), Erdősi (7), Nagy (7), Jámbor (7) – Zemplényi (7), Fritz (7) – Fáth (7), Hőgye (7), Dékány (6) – Bálint (6)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (5), Csordás (7), Jobbágy (-), Ormos /csapatkapitány/ (5), Rendek (5), Tóth (5)

 

Régóta várt mérkőzésre került sor vasárnap 10.00-tól. A 2009-2010-es szezonban a 7. felkészülési találkozónkat az Újbuda TC ellen játszottuk. Annak a csapatnak az otthonában, amelyikkel hetente egy alkalommal egy pályán edzünk. Csütörtökönként, a Csörsz utcában található műfüves játéktér egyik térfelén szoktak edzeni a jelenlegi szezonban a XII. kerületi Önkormányzat-Hegyvidék SE nevet egy együttműködés miatt elhagyó „újbudaiak”, mi pedig a másik térfélen. A fizikális, illetve testalkati adottságokban egyértelműen előttünk járó ellenfelünk egy kifejezetten erős bajnokságban szerepel, nem is akárhogyan. A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15, II. osztály, Közép „A” csoportos bajnokság aktuális 6. helyezettjének az őszi mérlege: 7 győzelem, 4 döntetlen és 4 vereség. Szóval, ilyen jegyzett csapat ellen edzőink, Wágner Ádám és Wágner Gábor érkezése óta még nem játszottunk. Maga az összecsapás kora tavaszias, napsütéses időjárási körülmények mellett kezdődött a kifogástalan állapotban lévő műfüves pályán mintegy 30 néző előtt. Az első félidőben a labdabirtoklási arány körülbelül 50-50 %-os volt, bár voltak olyan periódusok is, amikor egyértelműen átvettük az irányítást. 3-4 gólhelyzetet is kialakítottunk, míg a hazai csapat mindössze egyszer veszélyeztette a kapunkat, igaz, akkor Pereg kapusunknak kellett védenie, és a kapufa is „besegített”. A 0 – 0-s félidei állás miatt leginkább mi bosszankodhattunk, hiszen akár magabiztos vezetés tudatában is nekivághattunk volna a második játékrésznek. A második mintegy 40 percet 2 részre lehet bontani. Az első 20 percben folytattuk a szünet előtt abbahagyott, határozott játékunkat. A második 20-21 percben már leginkább csak a védekezésre összpontosítottunk. Az persze, nem mellékes, hogy Wágner Ádám az 51. perctől kezdve 5 cserét is végrehajtott, továbbá a második játékrészben Csordás védte a kapunkat. A 66. percben az Újbuda TC megszerezte a mérkőzés egyetlen gólját. A védekező térfél jobb oldalán a védelmünk mögé tudott kerülni az egyik hazai játékos, és végül 6-8 m-ről bepasszolta a labdát a kapunk közepébe úgy, hogy az Csordáson megpattanva jutott a gólvonalunkon túlra. Jó mérkőzést játszottunk, de a vereség miatt bosszankodhatunk, mert ezen a meccsen inkább "nekünk állt a zászló"!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Csapatom első félidei játékával - néhány hibától eltekintve - elégedett vagyok. Úgy érzem, mi irányítottunk, és nem csak akkor, amikor a labdát birtokoltuk, hanem akkor is, amikor ellenfelünk támadott. Nagyon tudatosan szűkítettük a területet, egységesen mozogtunk. Igazából, a hazai támadóknak a kapunk elé kerüléshez szinte semmilyen teret nem hagytunk, és ez nagy fegyvertény! Bánhatjuk, hogy nem szereztünk 2-3 gólos vezetést, mert a második félidőben a hazaiak az egyetlen jelentősebb kihagyásunknál büntettek, és mindez a vereséghez vezetett. A kitűnő testalkati adottságokkal megáldott kék-fehérek ellen a sok futásunk, és az állandó nyomás gyakorlása elég volt ahhoz, hogy kiélezett mérkőzést játsszunk. A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép "A" csoportos bajnokság aktuális 6. helyezettje ellen még az egygólos vereséget sem tartom rossz eredménynek, és aki jelen volt, láthatta, hogy ebben a meccsben a részünkről több volt.

---

"EMLÉKEZETES" MÉRKŐZÉST JÁTSZOTTUNK

 

U14-U15 (’96-’95) 6. felkészülési mérkőzés – Budapest

2010. 02. 21. (vasárnap), 13.00 óra

 

1139 Budapest, Fáy utca 58. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 50 néző

 

Vasas SC – Tabáni Spartacus SKE     1 - 6 (0 - 6)

Gólszerző: Bálint (2), Zemplényi (2), Klacsák, Sütő

 

Összeállítás: Pereg (6) – Fritz (6), Erdősi (6), Nagy (6), Jámbor (6) – Klacsák (7), Zemplényi (7) – Hőgye (7), Sütő (7), Dékány (6) – Bálint (6)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (5), Csordás (5), Jobbágy (5), Ormos /csapatkapitány/ (6), Paulusz (5)

 

A 2009-2010-es szezon 6. felkészülési mérkőzését Budapest XIII. kerületében, a Fáy utcában játszottuk. Az eredetileg 12.00-ra kiírt találkozó kezdése a hazaiak szervezési hibájából fakadóan 60 perccel később, 13.00-kor kezdődött a Mészöly Kálmánról elnevezett műfüves pályán. Eredetileg a Budapesti Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 (’95) bajnokság listavezetőjével, az U15-ös korosztállyal szerettünk volna játszani, de ellenfelünk  edzője előzetesen kissé alábecsülte csapatunk játékerejét, így a ’95-ös korosztály helyett egy vegyített, U13-as, U14-es és U15-ös korú játékosokból álló együttest küldött a pályára. Nos, maga az összecsapás napsütéses időjárási körülmények mellett, mintegy 50 néző előtt drámai jelenettel indult. A 4. percben a támadó térfél jobb oldalán, egy indítást követően Bálint és a Vasas SC kapusa a büntetőterület határánál egyszerre értek a labda közelébe, és összeütköztek egymással. A hazai hálóőr a földre esés közben elvesztette az eszméletét, lenyelte a nyelvét, és szájzárat kapott. Hosszas szenvedés után, szerencsére, sikerült megmenteni a fiú életét, így a helyszínre érkező mentőautóval már stabil állapotban szállították a közeli kórházba! Mintegy 40 percig állt a játék, majd közös megegyezéssel újra kezdődött a mérkőzés. A 13. percig kellett várni az első gólig. Zemplényi a védekező térfél bal oldaláról remekül indította a támadó térfél közepéről bal oldalra kilépő Sütőt. Támadó középpályásunk egészen az alapvonal közeléig vezette a labdát, majd jobb láb külső csüdjével ügyesen középre játszotta az érkező Bálint elé, aki 7-9 m-ről, jobb lábbal a kapu közepébe lőtte, közvetlenül a keresztléc alá (0 – 1). A 18. percben Sütő gólszerzővé lépett elő. Hőgye a labdával a felezővonal közelében nagyszerűen üresre játszotta magát, majd indította a támadó térfél közepén beinduló Sütőt. Sütő rávezette a labdát a kifutó kapusra, szépen eltolta mellette, majd kisodródott helyzetből, 5-7 m-ről, jobb lábbal bepasszolta a kapu közepébe (0 – 2). A 29. percben Bálint már a második találatát szerezte meg. Nagy a védelem közepéről kísérte a támadást, és a támadó térfél jobb oldalán sikerült „beverekednie” magát a labdával a büntetőterületen belülre, majd középre gurított. A lendületesen érkező Bálint 11-13 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb oldalába passzolta a labdát (0 – 3). A 34. percben Sütő a támadó térfélen, középről remekül ugratta ki a bal oldalra kilépő Bálintot, aki egészen az alapvonalig vezette a labdát, majd a kapu előtt keresztbe játszotta. A labdára Klacsák érkezett, és 1-3 m-ről, jobb lábbal a kapu bal oldalába passzolta (0 – 4). A 38. percben Bálint a támadó térfél közepén előre vezette a labdát, majd a bal oldalon várakozó Sütőt hozta helyzetbe, akire a büntetőterületen belülre érve kilépett ellenfelünk kapusa. A megfelelő pillanatban Sütő jobb láb külső csüdjével a mellé érkező Zemplényihez továbbította a labdát, aki 12-14 m-ről, kissé maga alól, jobb lábbal az üres kapu közepébe lőtte (0 – 5). A 40. percben Sütő a támadó térfél közepéről remekül ugratta ki a jobb oldalon beinduló Bálintot, aki rövid labdavezetés után, a büntetőterület magasságában érkező Zemplényi elé passzolt. Középpályás biztosítónk 16-18 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába lőtte a labdát (0 – 6). Az első félidő gyakorlatilag ezzel a góllal zárult. A második játékrész nem sok izgalmas és látványos percet hozott. Wágner Ádám, csapatunk edzője szerkezetet váltott, így a korábbi 1 – 4 – 2 – 3 – 1-es hadrendről az 1 – 3 – 4 – 3-asra tértünk át. Jónéhány gólhelyzetet kidolgoztunk, de rendre kihagytuk azokat. A Vasas SC a 64. percben szépített egy olyan szituációt követően, amely kísértetiesen hasonlított ahhoz, amelyből korábban majdnem tragédia lett. Egy indítást követően a piros-kékek egyik játékosa a csapatunkban debütáló, újonnan igazolt Csordás kapusunkra rávezette a labdát. Hálóőrünk ezen a napon - talán érthető módon - nem mert ütközni, így gólt kaptunk (1 – 6). A végeredmény 1 – 6 lett, úgyhogy győztünk egy több szempontból is emlékezetes találkozón! Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Minden megbántás nélkül mondom, hogy ellenfelünk vezetése előzetesen kissé alábecsülte csapatom játékerejét. Izgalmas, kiélezett mérkőzés reményében érkeztünk a Fáy utcába, és az még hagyján, hogy a korábban többször leegyeztetett 12.00-s időpontban nem volt helyünk a pályán, de a megbeszéltekkel ellentétben zömében fiatalabb játékosok kerültek velünk szembe. A találkozó hangulatára a későbbi kezdés, a sajnálatos baleset, az azzal együttjáró életmentés és a mentőautó jelenléte „rányomta a bélyegét”. Több szempontból is örülök: egyrészt szép akciókból szereztünk gólokat, másrészt a középpályásaim közül Klacsák és Sütő a szokásosnál jobb teljesítményt nyújtottak, de ami a legfontosabb, hogy információim szerint, a kórházban stabilizálódott a szerencsétlenül járt kapus állapota, akinek ez úton is jobbulást kívánok az egész csapatom nevében! Gratulálok minden játékosomnak!

---

BÍZTATÓ MEZŐNYJÁTÉK, PONTATLAN VÉGJÁTÉK

 

U14-U15 (’96-’95) 5. felkészülési mérkőzés – Budapest

2010. 02. 14. (vasárnap), 11.00 óra

 

1173 Budapest, Pesti út 86-88. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 20 néző

 

Rákosmenti Rojik FC – Tabáni Spartacus SKE     2 - 1 (0 - 0)

Gólszerző: Sütő

 

Összeállítás: Pereg (6) – Fritz (6), Erdősi (7), Nagy (8), Jámbor (7) – Zemplényi (8), Klacsák (6) – Ormos /csapatkapitány/ (6), Sütő (6), Dékány (6) – Bálint (6)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (6), Almási Cs. (6), Paulusz (6), Rendek (6), Tóth (6)

 

A 2009-2010-es szezon 5. felkészülési mérkőzését vasárnap 11.00-tól a Rákosmenti Rojik FC ellen, a Pesti úton található otthonuk műfüves pályáján játszottuk. Ellenfelünk a Budapesti Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 (’95) bajnokság aktuális 2. helyezett csapataként nézett velünk „farkasszemet”. A hótól tökéletesen megtakarított játéktérre sütő napfény „jótékony hatással volt” a találkozó hangulatára. Mindenki (szurkoló, játékos és edző) egyaránt élvezte, hogy végre, hosszú hetek után ismét „normális” időjárási körülmények között lehet egy focimeccsen. A 24 fős keretünkből 16 játékossal voltunk jelen – ilyen-olyan okból 8-an ezúttal nem tartottak a csapattal. Az újonnan átigazolt játékosaink közül a Budapest Honvéd FC-ből érkező Dékány is szerephez jutott, mégpedig a kezdő tizenegy tagjaként. A hazai csapat játékosai rendkívül erős fizikai adottságokkal rendelkeztek, azonban ez a játékukon nem igazán mutatkozott meg. Az első félidőben nagyjából fél tucatnyi helyzetet alakítottunk ki, de a befejezéseknél apróbb-nagyobb célzási pontatlanság mindig jelentkezett. A labdabirtoklást tekintve is uraltuk a játékot, és védelmünk nemigen ingott meg. Ellenfelünk igazán veszélyes akciót nem tudott kidolgozni. A második játékrész már gólokat is hozott. A 48. percben egy szerencsétlen szituáció után kaptunk gólt. Zemplényi a védekező térfél jobb oldalán a nagy igyekezetében elcsúszott a labdán, és a közelben helyezkedő játékosaink nem tudták időben kisegíteni. A megszerzett labdát az egyik hazai játékos a középen érkező társához passzolta, akire Erdősi késve lépett ki, ezáltal mellőle, 16-18 m-ről, viszonylag szabadon lőhetett. A labda a megeresztett lövés után egy pattanást követően a kapunk bal oldalában kötött ki (1 – 0). A kapott találatra gyorsan válaszoltunk, ugyanis a 48. percben Sütő góljával kiegyenlítettünk. A támadó térfél bal oldalán az Almási Á. Z.-vel történő gyönyörű kényszerítőzés után, 12-14 m-ről, jobb láb belsőjével juttatta a labdát a kapu bal oldalába (1 – 1). Az 51. percben egy nem mindennnapi távoli lövésből kaptunk újabb gólt. A támadó térfél közepén Nagy későn lépett a labdát előre vezető, szabadon mozgó hazai játékos felé, így az 20-22 m-ről lövésre lendíthette a lábát. A következmény egy nagy gól lett. A labda Pereg vetődése, és a labdához érése után a keresztlécről vágódott a gólvonal mögé, a kapunk bal oldalába (2 – 1). Ezt követően nagyobb erőket mozgósítottunk az egyenlítés érdekében, de a lövések rendre elkerülték a kaput. A végeredmény 2 – 1 lett a rákosmentiek javára, amely nem mondható igazságosnak, de a foci egy igazságtalan játék.

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Gratulálok a Rákosmenti Rojik FC-nek a 2 - 1-es győzelméhez, de úgy érzem, a gólokon kívül a játék minden elemében mi voltunk a jobbak! Mi irányítottunk, a tiszta ziccerhelyzeteket mi dolgoztuk ki, „csak” éppen a meccset veszítettük el. A vereség oka számomra egyértelmű, de ennek a megmagyarázását inkább magamban tartom. Több olyan teljesítményt is láttam, amely kifejezetten tetszett, és egyet – bár nem szoktam – ezúttal külön is kiemelnék: Zemplényi ma mutatott játékfelfogása teljesen megegyezik azzal, amelyet minden héten, napról-napra, edzésről-edzésre próbálok sulykolni a játékosaim fejébe. Mindenfajta alibizéstől, allűrtől és kifogástól mentes, csupaszív, minden áron a győzelemre törekvő teljesítményt mutatott be. Van még egy-két dolog, amelyet megemlítenék: amikor egy-egy alkalommal felemelem a hangomat, azt soha nem személyeskedésnek szánom, hanem a csapat érdekében teszem, illetve a vesztes csapatomat is ugyanúgy szeretem, mint a győztest, csak utálok veszíteni.

---

JÓL JÁTSZOTTUNK, DE EZÚTTAL NEM JÖTT KI A LÉPÉS

 

U14-U15 (’96-’95) RTK Teremlabdarúgó Torna – Dömsöd

2010. 02. 13. (szombat)

 

Dömsöd (Dömsödi Sportközpont) – fedett, 40x20m-es pálya, 4+1 fő, 3x2m-es kapu, 1x20 perc, 50-100 néző

 

A tornán résztvevő keret: Pereg /megbízott csapatkapitány/ (6) – Bálint (6), Dékány (5), Erdősi (5), Fritz (6), Hőgye (6), Klacsák (7), Nagy (8), Sütő (6), Zemplényi (6)

 

Csoportmérkőzések, B csoport:

 

Tabáni Spartacus SKE – Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE     2 - 3

Gólszerző: Hőgye, Nagy

 

A Dömsödi Sportközpontban megrendezett, az U15-ös korosztályban 8 csapat részére kiírt RTK Teremlabdarúgó Torna B csoportjában 11.15-től a Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE volt az első ellenfelünk. Közeli emlékeink (a 2010. január 10-i legutóbbi találkozásunk alkalmával Komáromban, a XII. Roneko Karácsonyi Gyermek Labdarúgó Gála 7. játéknapján 4 - 4-es döntetlent követően a büntetőpárbajban 3 - 2-re győztünk) alapján tudtuk előre, hogy nehéz mérkőzés vár ránk, és e tekintetben nem is kellett csalatkoznunk. Az 1x20 percig tartó játékidő alatt mind a 2 csapat részéről technikás és taktikailag fegyelmezett játékot láthatott a mintegy 100-150 néző. A játék képét helyenként igen tetszetős ritmusváltások is jellemezték. Az 5. percben Erdősi a saját térfelünkön vétett, eladta a labdát. Az egyik gárdonyi játékos ezáltal egyedül vezethette a Pereg kapusunk által védett kapura, és nem hibázott, első védelmi megingásunkat azonnal kihasználta (1 – 0). A hátrány tudatát szinte még meg sem „emésztettük”, amikor a 6. percben Klacsák végzett el szögletrúgást a támadó térfél bal oldaláról. Zemplényi a beérkező labdát nem találta el jól, de így az Hőgye elé került, aki középről, 6-8 m-ről, jobb lábbal a kapu közepébe lőtte (1 – 1). A 15. percben Pereg lábbal került döntési kényszerbe, és túl sokat hezitált, ezáltal ellenfelünk egyik játékosához passzolta a labdát. A második megingásunkat is könyörtelenül kihasználták a Velencei-tó partjáról érkező fiúk, ugyanis pazar passzkombináció után juttatták a labdát a kapunkba (2 – 1). A 18. percben egy játékvezetői műhiba révén sikerült kiegyenlítenünk. Hőgyét a támadó térfél jobb oldalán, már közel a büntetőterülethez felrúgták. Ekkor a játékvezető jól hallhatóan a sípjába fújt, de a labdát a tovább gurulását követően az ott termő Nagy 8-10 m-ről, jobb lábbal a kapu bal alsó sarkába lőtte. A nézőtérről és a kispadról gyakorolt nyomás hatására a nem éppen a helyzet magaslatán álló bíró sporttárs végül a középpontra mutatott, így mindenki megdöbbenésére nem mi jöttünk szabadrúgással, hanem ellenfelünk állhatott fel a középkezdéshez (2 – 2). Amikor már azt hittük, hogy ezt a találkozót már nem veszíthetjük el, közvetlenül a lefújás előtt, a 20. percben harmadszorra is megingott a védelmünk, pontosabban Erdősi gyengén szabadított fel egy ártalmatlannak tűnő szituációban. Az ott lévő gárdonyi játékosok a Pereggel szembeni villámgyors 2 : 1 elleni játékhelyzet-kialakítást követően gólra váltották az ajándékba kapott lehetőséget, és kialakították a 2 – 3-as végeredményt. Nagy kár ezért a meccsért! Nagyon nagy kár! Egy érdekesség, hogy a Budapest Honvéd FC-ből nemrégiben átigazolt Dékány mérkőzésen először lépett pályára a csapatunkban!

 

XVII. kerületi Rákosmenti TK „B” – Tabáni Spartacus SKE      0 - 4

Gólszerző: Klacsák (2), Hőgye, Nagy

 

A 2. csoportmérkőzésünket 12.30-tól az egyik házigazda, a XVII. kerületi Rákosmenti TK „B” ellen játszottuk. Ezen a találkozón egyértelműen látszott, hogy nagyobb játékerőt képviselünk. A kérdés csupán az volt, a számszerűségben ez miképpen nyilvánul meg. A 2. percben a támadó térfélen, már a büntetőterületen belül a középen helyezkedő Klacsák elé került a labda, aki 4-6 m-ről, jobb lábbal a kapu bal alsó sarkába lőtte úgy, hogy az a kapufáról pattant a gólvonal mögé (0 – 1). A 7. percben Hőgye révén nőveltük az előnyünket. A támadó térfél jobb oldalán vezette előre a labdát, és nagyon kisodródott helyzetből, 9-11 m-ről a kapu bal alsó sarkába lőtte (0 – 2). A 9. percben Nagy is betalált, mégpedig a támadó térfél közepéről. 10-12 m-ről, jobb lábbal a kapu bal felső sarkába lőtte a labdát (0 – 3). Még ugyanebben a minutumban, tehát a 9. percben Klacsák ismét gólt szerzett. Nagy a támadó térfél jobb oldalán lendületesen megindult a labdával, majd laposan keresztbe passzolta a nagyon okosan a bal oldali kapufához helyezkedő Klacsáknak, aki 1-3 m-ről, jobb lábbal „bebelsőzte” a kapu jobb alsó sarkába (0 – 4). Szinte hihetetlen, hogy a hátralévő percekben több találat már nem esett, így a végeredmény maradt a 0 – 4.

 

Csepel HC ’94 – Tabáni Spartacus SKE     1 - 1

Gólszerző: Nagy

 

Az utolsó, a 3. csoportmérkőzésünkre a Csepel HC ’94 ellen került sor. Ekkorra már tudtuk, hogy – mivel a szabályok értelmében először a gólkülönbség rangsorolt – a csoport elsőséghez 3 góllal kellene vernünk a csepelieket. Legalább a csoport 2. helyére való odaéréshez pedig 2 gólos győzelemre volt szükségünk. Nos, egy végig kiélezett, izgalmas mérkőzés kerekedett ki a legutóbb, 2009. december 13-án Debrecenben, a XIX. Huszti Péter Emlék- és Karácsonyi Nemzetközi Utánpótlás Teremlabdarúgó Tornán minket 2 – 0-ra legyőző piros-fehér-zöld csapat ellen. A 16. percig kellett várni a találkozó első góljáig. Megérte, ugyanis a közönség egy részének elmondása szerint a torna egyik legszebb akciójából szereztünk vezetést. A támadó térfélen, már a büntetőterületen belül Nagy Klacsákkal olyan higgadtan kényszerítőzött, mint ahogyan egy kötéltáncos jár a kötélen, és így Nagy 1-3 m-ről, jobb lábbal a kapu közepébe passzolta a labdát (1 – 0). Nem sokkal ezt követően, egészen pontosan a 17. percben szögletrúgás után kaptunk gólt. A védekező térfél bal oldaláról elvégzett sarokrúgásra későn reagáltunk, így az egyik csepeli játékos zavartalanul lőhette a labdát a kapunk jobb felső sarkába (1 – 1). Ami ez után következett, nem a szervezést dicséri. A hivatásos helyett beugró alkalmi játékvezető 2 perccel korábban lefújta az összecsapást, így a közfelháborodás után jöhettet a kézfogás és az 1 – 1-es végeredmény elkönyvelése. Ez a döntetlen azt jelentette, hogy 4 ponttal a csoportunk 3. helyén zártunk, és így az utolsó mérkőzésünkön az 5-6. helyezésért játszhattunk.

 

Az 5-6. helyezésről döntő mérkőzés:

 

Soroksár SC – Tabáni Spartacus SKE     2 - 1

Gólszerző: Klacsák

 

15.25-től került sor az 5-6. helyezésért játszott mérkőzésre. Ellenfelünk az A csoport 3. helyezettje, a Soroksár SC volt. Ez a találkozó egy dolgoban különbözött az előző háromtól. Játékosaink csalódottan, hitehagyottan játszottak, és ez a végeredményben is visszaköszönt. Na de, ne szaladjunk ennyire előre! A 7. percben a védekező térfél jobb oldalán maradt üresen az egyik soroksári játékos, aki spiccel talált a kapunk bal alsó sarkába (1 – 0). A 9. percben a védekező térfél közepén Bálint érthetetlen módon nem lépett oda az egyik fekete-sárga játékosnak, így az zavartalanul juthatott el a kapunkig, és lőhetett gólt (0 – 2). A 14. percben sikerült szépítenünk. Erdősi a támadó térfél jobb oldalán, a büntetőterület környékéről már fekve próbálta a labdát a kapuba juttatni, de a bal oldali kapufát találta el. Klacsák azonban ott termett, és 1-3 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába bepasszolta (1 – 2). Későn kezdtük el a hajrázást, így már nem sikerült újabb gólt szereznünk, és meg kellett elégednünk a 6. helyezéssel.

 

 

 

A torna végeredménye

 

1.	Csepel HC ’94
2.	XVII. kerületi Rákosmenti TK „A”
3.	Újpesti Haladás FC
4.	Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE
5.	Soroksár SC
6.	Tabáni Spartacus SKE
7.	XVII. kerületi Rákosmenti TK „B”
8.	Kelen SC

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Minden kezdet fontos! Ez az elcsépelt mondás ránk vonatkozóan is igaz, hiszen a Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE ellen játszott – egyébként, kifejezetten jónak mondható – mérkőzésen a lefújás pillanatában számunkra kedvezőtlen, pontosabban 2 – 3 volt az eredmény. Veszíteni sohasem kellemes, pláne nem a torna elején, illetve a találkozó utolsó percében. Ez a vereség „rányomta a bélyegét” a szereplésünkre. A 6. helyezéstől függetlenül mondom, hogy semmi okunk nincs a bánkódásra, mert – egy kivételével – jó iramú meccseket játszottunk. Rengeteg tanult és kreatív játékelemet is bemutattunk. Van valami, ami mellett viszont nem megyek el szó nélkül! A Soroksár SC ellen vívott, az 5-6. helyezésért játszott találkozón néhány játékosomon azt láttam, hogy csalódottan, nem teljes erőbedobással játszik. Na, ez az a mentalitás, amelyet „tűzzel-vassal írtok”. Igazi sportember soha nem adja fel! Kikapni lehet, de kedvtelenül, lélektelenül játszani tilos! Röviden összegezve a debreceni, komáromi és dömsödi kispályás teljesítményünket, büszkék lehetünk a mögöttünk hagyott időszakra. Mostantól a nagypályás megmérettetések vannak napirenden, és azokon kell maradandót alkotnunk!

---

KEZDÉSNEK NEM VOLT ROSSZ: 7 SZERZETT ÉS 0 KAPOTT GÓL

 

U14-U15 (’96-’95) 4. felkészülési mérkőzés – Budapest

2010. 01. 24. (vasárnap), 10.00 óra

 

1124 Budapest, Csörsz utca 2-4. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 20 néző

 

XII. kerületi Önkormányzat-Hegyvidék SE – Tabáni Spartacus SKE     0 - 7 (0 - 2)

Gólszerző: Almási Á. Z. (4), Bálint (2), Kiss

 

Összeállítás:Pereg (-) – Jobbágy (5), Erdősi (7), Nagy (6), Jámbor (6) – Zemplényi /próbajátékos/ (6), Klacsák (6) – Kiss (5), Hőgye (6), Sütő (6) – Bálint (6)

Cserejátékos: Almási Á. Z. (7), Almási Cs. (5), Kondi (6), Mancher /csapatkapitány-helyettes/ (5), Rendek (5)

 

Vasárnap 10.00-tól a 2010-es esztendőt tekintve először léptünk pályára 10 + 1 fős összeállításban. Ellenfelünk, a XII. kerületi Önkormányzat-Hegyvidék SE Csörsz utcai otthonában, körülbelül 20 néző előtt indult útjára a labda. Összességében, a 2009-2010-es szezon 4. felkészülési mérkőzését Horváth Csaba, a hazai csapat edzője dirigálta, mint alkalmi játékvezető – ezúton említjük meg, hogy a végig sportszerű keretek között zajló összecsapáson ritkán kellett megszakítania a játékot. A második otthonunknak számító műfüves pályán (minden hazai bajnoki mérkőzésünket itt játszottuk az őszi szezonban, és ez tavasszal sem lesz másképp, ráadásul edzéseink egy része is itt zajlik) hideg, száraz időben veselkedtek egymásnak a felek. A hótól tökéletesen megtisztított játéktéren minden adva volt egy remek találkozóhoz. Csapatunk edzője, Wágner Ádám a 21 fős keretből ilyen-olyan okból 15 játékosra számíthatott. Továbbá pályára lépett egy próba játékos is, Zemplényi Tamás. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiáról érkező, az elmúlt őszi idényt leszámítva a Tabáni Spartacus SKE-ben nevelkedő fiú a régi és immáron az új csapattársai között bizonyíthatott. Nem is sokat kellett várni a „megvillanására”, hiszen a 13. percben egy gólpasszal vétette észre magát. Egy, a támadó térfélre juttatott mélységi indítást követően Bálint és az ellenfelünk kapusa egyszerre startoltak a labdára. A hálóőr érte el előbb, de róla Zemplényi elé pattant. Zemplényi erre reagálva, ügyesen elvezette a labdát a kapus mellett, majd kisodródott helyzetből, 7-9 m-ről, jobb lábbal a kapu közepe felé passzolta. Bálint - még mielőtt az áthaladt volna a gólvonalon - 1-3 m-ről, jobb lábbal „besegítette” a kapuba (0 – 1). Az első negyed órában a mi akaratunk érvényesült, leginkább a hazaiak térfelére tolódott a játék. Ennek folytatásaként, a 17. percben Kiss is betalált. Jobbágy a támadó térfél jobb oldaláról középre ívelte a labdát. A büntetőterületen belülre érkező labda ellenfelünk egyik játékosáról lepattant, és a kaputól 5-7 m-re lévő Kisshez került. Jobb oldali támadó középpályásunk élt a lehetőséggel, és jobb lábbal, a kapus bal keze mellett félmagasan belőtte a kapu közepébe (0 – 2). A folytatásban az olykor formás labdajáratások és a többnyire a támadó térfél szélein vezetett támadások több gólhelyzetet is eredményeztek, de a végjátékban még akadtak pontatlanságok, így a második félidőt 2 gólos előnnyel várhattuk. A második játékrésznek 5 cserejátékossal és új „hadrendben” vágtunk neki. A jól megszokott 1 – 4 – 2 – 3 – 1-es csapatszerkezetről átálltunk az 1 – 4 – 4 – 2 -es játékrendszer rombusz-középpályás felállítási formájára. Ezt tartalommal megtölteni a Mancher – Rendek, Zemplényi, Erdősi, Almási Cs. – Nagy, Kondi, Klacsák, Hőgye – Bálint, Almási Á. Z. tizenegy próbálta. Ha úgy vesszük, nem tették rosszul, hiszen 5 szerzett mellett 0 volt a kapott gólok száma. A hazai csapat mégis többször veszélyeztetett a kapunkra, mint az első félidőben – az igazsághoz hozzátartozik, hogy az első 40 percben Pereg kapusunknak nem akadt védeni valója. A 44. percben Nagy a védekező térfélen előre vezette a labdát, és a jobb oldalon, a felezővonal környékén előre futó Bálint elé játszotta. Bálint lendületesen keresztbe vezette a labdát, eltolta a kifutó kapus mellett, majd 12-14 m-ről, bal lábbal a kapu közepébe passzolta (0 – 3). Ezt követően a második játékrészre beálló Almási Á. Z. percei jöttek el, ugyanis kevesebb, mint 20 perc alatt 4 gólt szerzett! Az 56. percben Bálint a támadó térfél jobb oldalán lendületesen előre vezette a labdát, majd már a büntetőterületen belülről, az alapvonal közeléből középre gurította. Almási Á. Z. remek ütemben érkezett, és 4-6 m-ről, bal lábbal, esés közben a kapu jobb alsó sarkába passzolta (0 – 4). Nem sokkal később, a 60. percben Almási Á. Z. megszerezte az összecsapás egyik legszebb, illetve önmaga második találatát. A támadó térfélen a támadásunk végén a kapuját elhagyó hazai hálóőrről elé pattanó labdát 33-35 m-ről, jobb lábbal a kapu felé ívelte, és az egy lepattanást követően a kapu közepében landolt (0 – 5). Szinte rögtön e remekbe szabott gólja után, még mindig a 60. percben Almási Á. Z. elérkezett a klasszikus mesterhármast jelentő harmadik góljához. Kondi a támadó térfél jobb oldalán a jobb szélre kiérkező Almási Á. Z.-hez passzolta a labdát, aki lendületes labdavezetés után, 6-8 m-ről, jobb lábbal a kapu bal alsó sarkába passzolta a labdát (0 – 6). A mérkőzés záró találata is Almási Á. Z. nevéhez fűződik, hiszen a 77. percben megint betalált. Ezúttal a támadó térfél bal oldalán vezettünk egy formás támadást. A jobb oldali hátvéd posztjáról a bal oldali támadó középpályás szerepkörébe rendelt Rendek már a büntetőterületen belülre érve Almási Á. Z.-hez passzolta a labdát. Támadónk pazar csellel, a támaszkodó bal lába mögött jobb lábbal maga mögé téve a labdát, és ezáltal őrzőit lerázva jutott üres területhez. Rövid labdavezetés után, 4-6 m-ről, jobb lábbal, esés közben a kapu jobb oldalába passzolta (0 – 7). Kezdésnek nem volt ez rossz! Szép volt, fiúk!

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Az első félidőben – egy-egy momentumot leszámítva – végig a mi akaratunk érvényesült, bár ellenfelünk annyira betömörült a saját kapuja elé, hogy nehezen találtunk réseket. A második játékrész már más jellegű játékot hozott. Szerkezetet váltottunk, továbbá a hazaiak kijjebb tolták a védekezésüket, és elkezdtek támadni. Sajnos, leginkább a hátvédsorunk két szélén több esetben is zavarba jöttünk. A támadó térfélen nagyobb területek nyíltak meg előttünk, így Bálint lendületessége, illetve Almási Á. Z. vállalkozó kedve több gólt is eredményezett. Almási Á. Z.-nek ezúton is gratulálok a 4 góljához! A próbajátékon szereplő Zemplényi meggyőző teljesítményt nyújtott. Napok kérdése, és ismét a Tabáni Spartacus SKE játékosa lesz! A heti edzéseken, az egymás elleni játék során néhány alkalommal már fékezni kellett a fiúkat, akkora volt a harc és a küzdelem. Páran kezdenek rájönni, hogy keményen meg kell dolgozni a csapatba kerülésért. Ennek ellenére, ma azt láttam, hogy 30-40 %-on „pörögtünk”. Gratulálok minden játékosomnak!

---

KOMÁROMI "EZÜST" VASÁRNAP

 

U14-U15 (’96-’95) XII. Roneko Karácsonyi Gyermek Labdarúgó Gála – Komárom

2010. 01. 10. (vasárnap)

 

Komárom (Városi Sportcsarnok) – fedett, 40x20m-es pálya, 4+1 fő, 3x2m-es kapu, 1x18 perc, 50-100 néző

 

A gálán résztvevő keret: Pereg /megbízott csapatkapitány/ (7) – Bálint (8), Erdősi (8), Fáth (7), Hőgye (7), Jámbor (7), Klacsák (8), Nagy (8), Sütő (7)

 

Csoportmérkőzések, B csoport:

 

UFC Gyömrő – Tabáni Spartacus SKE     0 - 1

Gólszerző: Nagy

 

13 csapat - az összetételét illetően 3 budapesti, 4 szlovák és 6 vidéki együttes - 3 csoportban, 2 helyszínen küzdött vasárnap kora reggeltől a XII. Roneko Karácsonyi Gyermek Labdarúgó Gála 7. játéknapján, hogy az U15-ös korosztálynak kiírt mezőnyben a „csúcsra érhessen”. Röviden így lehetne bevezetni azt a 4 + 1 fős lebonyolításban zajló teremlabdarúgó tornát, amelyet Tatán, az Eötvös József Gimnázium tornatermében és Komáromban, a Városi Sportcsarnokban rendeztek 50-100 néző előtt. A mi részünkről szokatlanul korai, komáromi 8.25-ös kezdésre 6.20 körül indultunk Budapestről. Szerencsére, sikerült időben odaérnünk a mintegy 90 km-es távolságban lévő helyszínre, ahol rövid terepszemle után készültünk is a bemutatkozásra. A „B” jelű csoportba kaptunk besorolást, és első ellenfélként Fortuna a Pest megyei UFC Gyömrőt „sodorta az utunkba”. Minden kezdet nehéz és egyben jelentős a folytatást illetően. Ezt tudtuk mi is és ellenfelünk is. Az 1x18 percig tartó játékidő első harmada puhatolózással kezdődött, amolyan „komám asszony, hol az olló” játékot hozott. A folytatásban már a „hogyan lehet minél több ziccer helyzetet néhány percbe besűríteni” kép alakult ki a részünkről. Hol a szerencse, hol a koncentráltság hiányára foghattuk, hogy még nem vezettünk. A 13. percben Nagy „megunta” az izgalmakat, és miután Hőgyétől a felezővonal környékéről kapott egy remek átadást a támadó térfél bal oldalára, rövid labdavezetést követően, 10-12 m-ről, jobb lábbal bepasszolta a labdát a kapu bal alsó sarkába. Mindezt úgy, hogy a játékszer ellenfelünk lábai között átgurulva rezgette meg a hálót (0 – 1). Szóval, „sovány”, de annál fontosabb előnyre tudtunk szert tenni, és ami fontosabb, sikerült is megtartanunk a találkozó lefújásáig!

 

FK Kolárovo /szlovák/ – Tabáni Spartacus SKE      0 - 2

Gólszerző: Bálint, Klacsák

 

Első csoportmérkőzésünk után 9.15-kor léptünk ismét pályára. Ekkor egy szlovák csapat, az FK Kolárovo próbált „megálljt parancsolni” nekünk. Ezen a találkozón már gördülékenyebben ment a védekezésből támadásba való átmenet, sőt, az összecsapás bizonyos periódusaiban igen sok ideig tudtuk birtokolni a labdát. A 6. percben Nagy felvezette a labdát a támadó térfél bal oldalán, majd Hőgyéhez játszotta, aki a kapu elé érkező Klacsákhoz passzolt. Klacsák közvetlen közelről, 2-4 m-ről, jobb lábbal talált a kapu közepébe (0 – 1). Szerencsére, ezúttal nem 0 – 1 maradt a végeredmény, hiszen a 16. percben Bálint is betalált. Egészen pontosan, a szlovák hálóőr 4-6 m-re a kaputól Bálintba lőtte a labdát, amikor földről szerette volna játékba hozni a társait (0 – 2). Több találat már nem esett a folytatásban, így az újabb győzelmünk azt jelentette, hogy legrosszabb esetben is csoportunk 2. helyezettjeként bejutottunk a legjobb 6 csapat közé!

 

Komárom VSE – Tabáni Spartacus SKE     3 - 2

Gólszerző: Hőgye, Sütő

 

A csoportelsőségről döntő mérkőzésen a házigazda Komárom VSE-vel játszottunk közvetlenül az FK Kolárovo elleni találkozó után, 9.40-től. Rosszul kezdtünk, hiszen már az 5. percben vezetéshez jutottak a hazaiak, miután Klacsák a kelleténél többet cselezett hátul, elveszítette a labdát, és bekapott gól lett a vége (1 – 0). Gyorsan válaszoltunk, hiszen a 7. percben Klacsák kijavítva korábbi „bakiját”, ügyesen passzolta a labdát Hőgyéhez a támadó térfél jobb oldalán. Hőgye rövid labdavezetést követően, 4-6 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába lőtte (1 – 1). A 10. percben ismét hátrányba kerültünk, amikor az egyik komáromi játékos a védekező térfél bal oldalán üresen maradt, és sikerült neki a kapunk jobb alsó sarkába lőnie a labdát (2 – 1). A 13. percben tovább nőtt a komáromi gólok száma, hiszen megint a védekező térfelünk bal oldalán, egy 7-9 m-ről megeresztett lövésből kaptunk újabb találatot (3 – 1). „Kozmetikáztunk” azért az eredményen, ugyanis a 16. percben Sütő gólt lőtt. Jámbor játszotta meg a támadó térfél bal oldalán. Sütő már a büntetőterületen belül kapta meg a labdát, amelyet előbb átvett, majd kicselezte vele az egyik védőt, végül 4-6 m-ről, jobb lábbal, félmagasan belőtte a kapu jobb oldalába (3 – 2). Sajnos, 3 – 2 lett az összecsapás végeredménye, így tudtuk, hogy a tatai „A” csoport 1. helyezettje érkezik Komáromba ellenfelünknek. Persze, a lényeg a továbbjutás volt.

 

A 3 csapatos döntőbe jutásról döntő mérkőzés:

 

Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE – Tabáni Spartacus SKE     4 - 4

(büntetőkkel: 2 – 3)

Gólszerző: Bálint, Erdősi, Klacsák, Sütő (büntetőből) / a büntetőpárbajban: Bálint, Nagy, Sütő

 

A 3 csapatos döntőbe jutásról döntő mérkőzésen, 13.00-tól egy igazi „teremspecialista” ellenfelet kaptunk, a 2009. december 12-13-i, debreceni XIX. Huszti Péter Emlék- és Karácsonyi Nemzetközi Utánpótlás Teremlabdarúgó Torna ezüstérmesét, a Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE-t. Reméljük, nem vagyunk túlságosan elfogultak akkor, amikor kijelentjük, hogy a torna egyik legtöbb fordulatot és izgalmat hozó találkozójának részesei voltunk. Álomba illően kezdtünk, hiszen a 4. percben már 3 gólos volt az előnyünk. A 2. percben Nagy szerzett labdát a felezővonal környékén, majd a támadó térfél bal oldalán előre futó Bálintnak passzolta. Bálint jobb lábának külső csüdjével a lendületesen a kapu elé érkező Klacsákot játszotta meg, aki 2-4 m-ről, jobb lábbal behelyezte a labdát a kapu közepébe (0 – 1). A 3. percben ellenfelünk a támadó térfél jobb oldalán végzett el oldalberúgást. A közelben „ólálkodó” Bálint az egyik gárdonyi játékos által gyengén bepasszolt labdát kisodródott helyzetből, 4-6 m-ről, jobb lábbal egyből a kapu bal alsó sarkába lőtte (0 – 2). A 4. percben Klacsák a támadó térfél közepéről a jobb oldalon várakozó Bálinthoz passzolta a labdát, aki maga elé tudta tenni, és 8-10 m-ről úgy ellőni, hogy az a kapu bal oldali kapufájáról a bal oldalon felfutó Erdősi elé kerüljön. Erdősinek ezt követően jobb lábbal, 7-9 m-ről sikerült a kapu bal alsó sarkába passzolnia (0 – 3). Hamar megtapasztalhattuk, miként lehet a „mennyből a pokolba jutni”, ugyanis ellenfelünknek még a miénknél is kevesebb idő elegendő volt ahhoz, hogy 3 gólt szerezzen. A védekező térfélen elkövetett kihagyások után, az 5. percben előbb Nagy öngólja tette szorosabbá az eredményt (1 – 3). Még ebben a minutumban a kapunk előtt olyan kavarodás támadt, melynek végén máris 1 gólosra „olvadt” a vezetésünk. A 7. percben jött a „fekete leves”. Sütő eladott labdája után már-már hihetetlen módon 3 – 3-ra alakult az eredmény. Pár perces gólcsend után a 10. percben a játékvezető büntetőt ítélt a javunkra. Hőgye a támadó térfél jobb oldaláról, egy labdaszerzést követően próbált betörni a büntetőterületen belülre, de buktatta az egyik gárdonyi játékos. A kispadról beszállt Sütő odaállt a büntetőpont mögé, és higgadtan, jobb lábbal a kapu jobb oldalába lőtte (3 – 4). Visszajöttek a valós továbbjutási remények, és amikor úgy tűnt, minden jó, ha a vége jó, elérkezett az utolsó, a 18. perc. A védekező térfélen ellenfelünk egyik játékosa 3 játékosunk között játszotta magát tisztára, majd egészen közelről sikerült kiegyenlítenie (4 – 4). A hármas sípszó nem sokkal ez után azt jelentette, hogy „idegtépő” büntetőpárbaj következik. Az előzetesen kijelölt lövő játékosaink Hőgye, Nagy és Sütő voltak, illetve Bálint is felkerült a képzeletbeli listára, mint negyedik lövő. Nem mi kezdtük a párbajt, de mi kaptuk az első gólt (1 – 0). Utána Hőgye volt az első ítéletvégrehajtónk, de „megremegett” a lába. A jobb lábbal, félmagasan ellőtt labdáját hárította a gárdonyi kapus (1 – 0). Rögtön ezt követően ellenfelünk újabb lövő játékosa csúnyán vétett. Egész egyszerűen, a kapu mellé lőtte a labdát (1 – 0). Nagy volt a mi második „vállalkozónk”. Okosan, jobb lábbal, a kapu jobb alsó sarkába lőtt (1 – 1). A harmadik gárdonyi büntetőrúgás után Pereg kapusunk lábai között jutott a labda a kapuba (2 – 1). Jött Sütő, és az ő jobb lábbal, a kapu közepébe lőtt büntetője (2 – 2). Debrecen után Komáromban is volt Pereg-bravúr. Az innentől kezdve az utolsó hibáig tartó büntetőpárbaj első eseményeként sikerült úgy hárítania ellenfelünk következő és egyben utolsó lövését, hogy a labda a keresztlécre felpattant, majd onnan belepottyant a kezeibe (2 – 2). Bálint lábában volt a biztos bronzérem. Odaállt a labda mögé, nekifutott, majd jobb lábbal bevágta a kapu jobb oldalába (2 – 3). A fináléba jutottunk!

 

A 3 csapatos döntőben az 1. mérkőzésünk:

 

Tabáni Spartacus SKE – Komárom VSE     4 - 2

Gólszerző: Fáth, Hőgye, Jámbor, Klacsák

 

Visszavágtunk! A 14.15-kor kezdődő 3 csapatos döntő első "felvonásán" a korábbi csoportellenfelünk, a Komárom VSE ellen bizonyíthattuk, hogy kétszer egy torna alatt nem kapunk ki ugyanattól a csapattól. A 4. percben még nem úgy tűnt, hogy mindez sikerül, hiszen a védekező térfélen a kapunk elé beemelt labdát az egyik hazai játékos zavartalanul lőhette a kapunkba (0 – 1). A 8. percben kiegyenlítettünk. Nagy a támadó térfél bal oldalán az alapvonalig vezette a labdát, majd visszagurította a középen érkező Hőgye elé, aki 7-9 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába passzolta (1 – 1). Még szintén ebben a percben, tehát a 8.-ban Fáth is betalált, miután a bal szélen meglódult a labdával, majd 8-10 m-ről, jobb lábbal sikerült a kapus lábai alatt belőnie a kapu közepébe (2 – 1). Az előnyt egészen a 15. percig tartottuk, de akkor a védekező térfélen szabadrúgást kapott ellenfelünk. A kapunktól 8-10 m-re elvégzett pontrúgásból gólt kaptunk (2 – 2). A 16. percben Klacsák góllal válaszolt. A támadó térfélen közvetlen közelről, 2-4 m-ről, jobb lábbal juttatta a labdát a kapu közepébe (3 – 2). A 18., tehát az utolsó percben Jámbor alakította ki a 4 – 2-es végeredményt, miután a támadó térfél bal oldalán Klacsák előre vezette a labdát, majd elé gurította. Jámbor 6-8 m-ről, jobb lábbal passzolta a kapu bal alsó sarkába (4 – 2).

 

A 3 csapatos döntőben a 2. mérkőzésünk:

 

Tabáni Spartacus SKE – Tatabányai ASK     1 - 2

Gólszerző: Erdősi

 

Ekkor már tudtuk, hogy az ezüstérem megvan, úgyhogy a tét az 1. helyezés volt! Milyen a sors, pontosabban milyen a foci? Az 5. percben az egyik tatabányai játékos által 6-8 m-ről spiccel ellőtt labdába Pereg úgy tudott csak kézzel beleérni, hogy az bepattant róla a kapunkba (0 – 1). Ez az ellenfelünk szempontjából szerencsés gól azért is jött rosszul nekünk, hiszen a Komárom VSE-t nagyobb gólkülönbséggel sikerült a tatabányaiaknak legyőzniük, mint nekünk, így az aranyéremért mindenképpen győznünk kellett. Olyan sokkhatásként ért minket a bekapott gól, hogy még fel sem ocsúdtunk, már 0 – 2 volt az állás. Szintén az 5. percben Nagy nem volt elég határozott, így újra szedhettük ki a labdát a kapunkból. Hajtottunk tovább, nem adtuk fel, az utolsó percekben már 3 támadóval rohamoztunk, de csak szépíteni sikerült. A nap egyik legnagyobb gólját lőtte Erdősi, amikor a 13. percben a támadó térfél közepéről, 10-12 m-ről, jobb lábának spiccével „elemi erővel” kibombázta a kapu jobb felső sarkát (1 – 2). A torna zárása volt ez az 1 – 2, így a 13 csapatos nemzetközi tornán az ezüstérmet jelentő 2. pozícióban végeztünk! A díjátadáson az érmek mellett Pereg, mint megbízott csapatkapitányunk átvehetett egy ezüstkupát, oklevelet és ajándék labdát is. Külön öröm számunkra, hogy a torna versenybizottsága az egész mezőny legjobb játékosának a Tabáni Spartacus SKE színeiben játszó Klacsák Bencét nevezte meg! Klacsák egy emlékplakettet vehetett át. Szép volt, fiúk!

 

 

 

 

 A torna végeredménye

 

1.	Tatabányai ASK
2.	Tabáni Spartacus SKE
3.	Komárom VSE
4-  6.	Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE
	XVII. kerületi Rákosmenti TK
	Tatai HAC
7-13.	FC Ekel /szlovák/
	FC ŠTK 1914 Šamorín /szlovák/
	FK Kolárovo /szlovák/
	KFC Komárno /szlovák/
	Kelen SC
	Környe SE
	UFC Gyömrő

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - 13 csapatból ezüstérmesek lettünk egy nemzetközi teremlabdarúgó tornán, így nagyon boldog vagyok! A tornára nevezett valamennyi mezőnyjátékosom lőtt legalább 1 gólt, és ez azt jelenti, hogy igazi csapatmunka eredménye ez a siker. Amennyiben játékosaimnak sikerül megbarátkoznia azzal a gondolattal, hogy a Tabáni Spartacus SKE játékosának lenni nem jelent kevesebbet, mint bármelyik másik, nagy múltú sportegyesület csapatában játszani, még sok közös sikerben lehet részünk. Én például ma kifejezetten büszke voltam, amikor az idegen szurkolók kérdezgették: honnan is jöttünk, kik is vagyunk. Klacsák Bencének külön gratulálok ahhoz, hogy a mezőny legjobb játékosának választották! Gratulálok minden játékosomnak!

---

ÖRÖMMEL JELENTJÜK: LETETTÜK A "NÉVJEGYÜNKET" DEBRECENBEN!

 

U14-U15 (’96-’95) XIX. Huszti Péter Emlék- és Karácsonyi Nemzetközi Utánpótlás Teremlabdarúgó Torna – Debrecen

2009. 12. 12-13. (szombat-vasárnap)

 

Debrecen (Újkerti Általános Művelődési Központ tornaterme, Oláh Gábor utcai Sportcsarnok, Hódos Imre Rendezvénycsarnok) – fedett, 40 m x 20 m-es pálya, 5 + 1 fő, 3 m x 2 m-es kapu, 1 x 23 perc szombaton, 1 x 18 perc vasárnap, 50-300 néző

 

A tornán résztvevő keret: Pereg /megbízott csapatkapitány/ (8) – Bálint (8), Erdősi (8), Fáth (7), Hőgye (7), Jámbor (7), Jobbágy (7), Klacsák (9), Nagy (8), Rendek (7), Sütő (7)

 

Szombat

Csoportmérkőzések, A csoport:

 

Debreceni VSC – Tabáni Spartacus SKE     1 - 1

Gólszerző: Klacsák

 

Miként is lehetne kezdeni a Magyarország egyik legrangosabb nemzetközi utánpótlás teremlabdarúgó tornájáról készített beszámolót, amelynek csapatunk is jeles képviselője volt? Leginkább a tényekkel. Péntek délután Budapestről nagyjából 225 km-t vonatoztunk Debrecenig, hogy a Győrffy István Középiskolai Kollégium 3. emeletén berendezkedjünk, kialakítsuk a szálláshelyünket. A XIX. Huszti Péter Emlék- és Karácsonyi Nemzetközi Utánpótlás Teremlabdarúgó Tornát szombaton és vasárnap 4 korcsoportban, 65 csapat, azaz 700-800 gyerek részvételével Debrecen legnagyobb sportcsarnokaiban és Hajdúböszörményben rendezték meg 50-300 néző előtt. A ’95-ös korosztályban 16 csapatos mezőny gyűlt össze. 3 román, 3 ukrán, 4 budapesti és 6 vidéki csapat veselkedett egymásnak. A 4, egyenként 4 csapatot számláló csoportok közül az A jelűben kaptunk helyet. A péntek esti taktikai megbeszélésen több szakmai tanács mellett Wágner Ádám, csapatunk edzője arra hívta fel játékosaink figyelmét, hogy bravúros teljesítményekre lesz szükség ahhoz, hogy tovább jussunk a csoportunkból a legjobb 8 csapat közé. Emellett minden játékosunkkal egyenként is elbeszélgetett. Arra volt kíváncsi, játékosaink milyen összeállításban lépnének pályára a legszívesebben. Másnap délelőtt még volt arra idő, hogy rövid sétát tegyünk a karácsonyi hangulatban pompázó főtéren, majd a helyiek segítőkészségének hála, külön kisbusszal elvittek minket a Campus Hotel éttermébe, ahonnan az elfogyasztott ebéd után indultunk első mérkőzésünk színhelyére. Mi tagadás, szombat kora délután rögtön a torna egyik legerősebb és - mint utólag kiderült - legjobb, tehát a győztes csapata került az utunkba. Ez a csapat a Loki, azaz a Debreceni VSC volt. A debreceniek a 3 – 0-ra megnyert első csoportmeccsük után találkoztak velünk. Országos szinten képzett, kiváló testalkatú játékosokból álló ellenfelünknek az egész tornát figyelembe véve mi okoztuk a legnagyobb negatív meglepetést az Újkerti Általános Művelődési Központ tornatermében. A 14.40-kor kezdődő, 1x23 percig tartó találkozó 6. percében a piros-fehér csapat megszerezte a vezetést. A védekező térfélen játékosaink annyira áttolódtak a jobb oldalra, hogy így az egyik hazai játékos az onnan középre visszagurított labdát 4-6 m-ről zavartalanul tudta értékesíteni (1 – 0). Nagy lelkierőről tettünk tanúbizonyságot, hiszen ahelyett, hogy összeomlottunk volna a hatalmas debreceni nyomás alatt, néhányan játékosaink közül mintha egy új meccset kezdtek volna el, szinte extázisban játszottak tovább. Ellenfelünk a gólja után már nem talált rajtunk fogást, és több veszélyes gólhelyzetet is ki tudtunk alakítani. A 12. percben a végig pozitív értelemben véve „pimaszul” játszó Klacsák egy hazagurított labdánál megtámadta a nála „kétszer” nagyobb kapust. Ettől a hazai hálóőr annyira megijedt, hogy nem tudta elrúgni a labdát, és Klacsáknak sikerült „elcsenni” tőle, majd 2-4 m-ről, jobb lábbal bepasszolta a kapu közepébe (1 – 1). A hátralévő percekben akár meg is nyerhettük volna a meccset, ha Bálint egy hatalmas ziccer helyzetben kicsit jobban koncentrál. 1 – 1 lett a végeredmény, ami önmagában véve is bravúr, úgy meg aztán főleg, hogy nagyon sokat ért később ez az 1 pont!

 

Ungvári Sportiskola „A” /ukrán/ – Tabáni Spartacus SKE      0 - 1

Gólszerző: Bálint

 

A cívisváros csapata ellen elért 1 – 1-es döntetlen után nem sokkal később, egészen pontosan 15.30-tól egy kiváló ukrán csapat, az Ungvári Sportiskola „A” ellen léptünk pályára. A helyszín ugyanaz volt, mint az előző mérkőzésen, a végeredmény viszont nem! Masszívan védekeztünk, lelkesen támadtunk, több kecsegtető gólhelyzetet is kialakítottunk az ukrán kapu előtt, de csak nem akart összejönni a gól. Wágner Ádám Bálintot megfedte a debreceni meccs után a kimaradt ziccer helyzete miatt, és talán ez a „beszólás” még munkálkodhatott benne, amikor a 17. percben megszerezte csapatunk győztes találatát. Nagy jobb oldalról végzett el szögletrúgást, és a labdával a kapu elé, a rövid oldalra érkező Bálintot találta meg, akinek sikerült 4-6 m-ről, bal lábbal a kapu bal alsó sarkába „pörgetnie” a labdát (0 – 1). Több gól már nem esett a találkozón, így a meglévő 1 mellett, újabb 3 ponttal lettünk gazdagabbak.

 

Tabáni Spartacus SKE– Dunakanyar SE     1 - 1

Gólszerző: Klacsák

 

Tudtuk, hogy az utolsó csoportmérkőzésünk előtt a továbbjutást érő 2. pozícióban állunk, de az is egyértelmű volt számunkra, hogy a bajnokságunkból jól ismert szentendrei Dunakanyar SE elleni esetleges vereséggel már csak a 9-16. helyezés valamelyike maradna. Álomba illően indult az ezúttal az Oláh Gábor utcai Sportcsarnokban 18.25-kor kezdődő találkozó, hiszen Klacsák már az 1. percben megszerezte a vezetést. A támadó térfél jobb oldalán Hőgye vezette előre a labdát, majd az alapvonal közelébe érve középre gurította az érkező Klacsák elé, aki előbb a kapusba lőtte azt, de utána a hálóőrről felfelé pattanó játékszert egészen közelről, 2-4 m-ről a kapu jobb oldalába fejelte (1 – 0). A vezetés talán túlságosan korán jött, hiszen ezt követően számunkra a létező legrosszabb játékkép alakult ki. Átadtuk a kezdeményezést ellenfelünknek, és beszorultunk a kapunk elé. A 14. percben a védekező térfél jobb oldaláról végzett el szögletrúgást az egyik szentendrei játékos. A középre érkező labda körül nagy kavarodás támadt a kapunk előtt, és végül ellenfelünk egyik játékosa úgy találta el azt, hogy Pereg kapusunk már csak a hálóból tudta kiszedni (1 – 1). Ezt követően, még nehezebb perceket éltünk át - és akkor még finoman fogalmaztunk -, de a 23 perc csak letelt, és a játékvezető hármas sípszava után el sem hittük, hogy bejutottunk a legjobb 8 csapat közé, pedig sikerült!

 

Vasárnap

A legjobb 4 csapat közé jutásról döntő mérkőzés:

 

Csepel HC ’94 – Tabáni Spartacus SKE     2 - 0

Gólszerző: -

 

A vasárnapi első mérkőzésünket (innentől kezdve 1x18 perces volt a játékidő), a legjobb 4 csapat közé jutásról döntő találkozónkat Debrecen második legnagyobb arénájában, a Hódos Imre Rendezvénycsarnokban játszottuk 9.40-től. Ellenfelünk, a B csoport élén végző Csepel HC ’94 volt. Ezzel a csapattal egy bajnokságban szerepelünk, ráadásul azonos kollégiumban voltunk elszállásolva, így jól ismertük. Tudtuk, hogy nehéz összecsapás vár ránk, de nem lehetetlen vállalkozás. Talán éppen ez okozta a vesztünket. Játékosaink annyira szerettek volna győzni, hogy a kelleténél többször kinyíltunk hátul. Szerencsénk sem volt. Több gólhelyzetet is kidolgoztunk, még kapufánk is volt, de a 7. és 10. percben kapott gólokkal az érmes helyezésekért már nem játszhattunk. Az első csepeli találat úgy született, hogy a védekező térfél jobb oldalán egy 6-8 m-ről megeresztett kemény kapura tartó lövést Pereg csak hárítani tudott, fogni nem. A kipattanó labdára védőink lassan reagáltak, az egyik csepeli játékos viszont 6-8 m-ről bevágta a kapunk jobb alsó sarkába (1 – 0). A 10. percben kapott újabb gól a védekező térfélen kialakított, remek csepeli kombináció végén, 3-5 m-ről született (2 – 0). A lefújás után óriási volt a szomorúságunk, de a torna ment tovább, méghozzá nem is akárhogyan!

 

Az 5-6. helyezésről döntő mérkőzés elődöntője:

 

Tabáni Spartacus SKE– Debreceni Honvéd Olasz Focisuli     1 – 1

(büntetőkkel: 2 – 1)

Gólszerző: Fáth / a büntetőpárbajban: Hőgye, Nagy

 

A legjobb 4 csapat közé nem tudtunk bejutni, de a szomorúság után játékosainkban „forrt” a bizonyítási vágy, hogy az 5. helyet csak azért is megszerezzük. Az utunkba Dzsudzsák Balázs, Tisza Tibor és Varga József személyében a magyar labdarúgásnak már eddig is több kiváló labdarúgót adó nevelő egyesületének korosztályos csapataként a Debreceni Honvéd Olasz Focisuli került. Az Oláh Gábor utcai Sportcsarnokban 12.20-kor kezdődő mérkőzés 4. percében hátrányba kerültünk. Az egyik debreceni játékos a védekező térfél bal oldalán egy formás támadás végén, 3-5 m-ről talált be a kapunkba (0 – 1). Nem adtuk fel! Nem, nem és nem! Hajtottunk, küzdöttünk, és a 15. percben meglett mindennek az eredménye. Nagy a támadó térfél jobb oldaláról a kiugró Fáth elé passzolta a labdát. Ekkor 3-5 olyan másodperc következett, amely kívülről nézve lassan telt le, mintha 3-5 év lett volna. Fáth szembekerült a „toronymagas” kapussal, és rávezette a labdát. A hazai hálóőr magas lövésre számítva az utolsó pillanatban felugrott a földről, és Fáth ezt kihasználva 3-5 m-ről, jobb lábbal bepasszolta alatta a labdát a kapu közepébe (1 – 1). A végeredmény ez maradt, így jöhetett a büntetőpárbaj. Szombat este, a taktikai megbeszélésen már eldőlt, hogy alkalomadtán Bálint, Hőgye és Nagy fognak odaállni a 7 m-esekhez. Nem mi kezdtük a párbajt, de mi kaptuk az első gólt (0 – 1). Ezt követően jött Hőgye, akinek jobb lábbal a kapu jobb oldalába bepasszolt találatával kiegyenlítettünk (1 – 1), majd Pereg kapusunk percei következtek. Ellenfelünk egyik játékosának büntetőjét hatalmas bravúrral, nehéz kapustechnikával, lecsúszással, bal kézzel közvetlenül a talaj felett hárította. A következő ítéletvégrehajtó Nagy volt. Higgadtan, okosan lőtte a labdát a kapu jobb alsó sarkába (1 – 2). Az izgalmak tetőfokán Pereg ismét bravúrt bemutatva hárította a debreceniek újabb, és egyben utolsó, félmagasan ellőtt büntetőjét, így nagy volt az öröm, hiszen jöhetett az 5-6. helyezésért döntő találkozó, a nagynevű és „piszkosul erős” Újpesti TE „lila” ellen.

 

Az 5-6. helyezésről döntő mérkőzés:

 

Újpesti TE „lila” – Tabáni Spartacus SKE     0 – 1

Gólszerző: Sütő

 

Van egy reklám, és abban egy mondás: „Van, amit nem lehet pénzért megvenni…”. Ilyenek lehetnek azok a másodpercek, és azok az érzések, amikor egy játékos annak a csapatnak rúg gólt, amelyiknek amúgy szurkol, és amelyikben nagy álma, hogy egyszer focizhasson. Sütő is így lehetett ezzel, hiszen nem árulunk el nagy titkot, hogy a Tabáni Spartacus SKE mellett amúgy lila-fehér érzelmű játékosunk góljával sikerült legyőzni a tornán utolsó ellenfelünket, az Újpesti TE „lilát”. Nagy meccset játszottunk! Nagyon nagyot! A 13. percben Nagy a védekező térfél bal oldalán felpasszolta a labdát a támadó térfélen helyezkedő Bálintnak. Bálint a palánkra lőtte, amely onnan Klacsákhoz került, aki remek helyzetfelismeréssel, bal lábbal a jobb oldalon üresen álló Sütőt játszotta meg. Sütő okulva a korábban kihagyott, egyből ellőtt, és akkor még kimaradt ziccer helyzetéből, előbb átvette a labdát, majd 6-8 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába passzolta (0 – 1). Ez a gól azt jelentette, hogy legyőztük az ország egyik legjobb csapatát, és így a 16 csapatos torna előkelő 5. helyén végeztünk! 

 

 

 

 

 

A torna végeredménye

 

1.	Debreceni VSC
2.	Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE „fehér”
3.	Újpesti TE „fehér”
4.	Csepel HC ’94
5.	Tabáni Spartacus SKE
6.	Újpesti TE „lila”
7.	Debreceni Honvéd Olasz Focisuli
8.	Debreceni Sportiskola
9.	Gárdonyi Foci Kollégium-Felcsút SE „kék”
10.	Dunakanyar SE
11.	Ungvári Sportiskola „B” /ukrán/
12.	FC Inter Pantelimon „B” /román/
13.	Ungvári Sportiskola „A” /ukrán/
14.	FC Inter Pantelimon „A” /román/
15.	FC Zmina Kiev /ukrán/
16.	FC Interstar Sibiu /román/

 

Wágner Ádám nyilatkozata: - Kiváló mentalitással, profi szellemben futballoztak játékosaim a Debrecenben töltött hétvége során, így kizárólag dicsérő szavakat érdemelnek, és büszke vagyok a teljesítményükre! Az ország egyik legerősebb nemzetközi utánpótlás teremlabdarúgó tornáján megelőztünk 11 csapatot, köztük 6 külföldi együttest, és a győztes Debreceni VSC ellen az Újpesti TE „fehér” csapata mellett egyedüliként mi voltunk képesek a pontszerzésre. Edzőként azt mondom, kis szerencsével és nagyobb rutinnal messzebbre is juthattunk volna. Az Újpesti TE „lila” legyőzése „hab volt a tortán”! Ezúton is köszönetet szeretnék mondani a debreceni szervezőknek a segítőkészségért és a remek lebonyolításért! Gratulálok minden játékosomnak!